Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)
1966. március 4. III. ülés
ZTl érzi. Egy akadémiai doktori disszertáció vagy egy tanulmány- kézirat legépelését sem lehet maszek munkásak minősíteni. Ismeri az ezzel kapcsolatos visszaéléseket» csak azt kell kikötni» hogy ilyen jellegű munkát csak a tanszék s tagjai számára végezhetnek és nem külső személyek számára» ez máris enyhítene a helyzeten, természetesen a tanszékvezető tudtával és hozzájárulásával, Különb« is nagyon kényelmetlen lenne kizárólag csak délután fél 5 után hozzáfogni valamely munka lediktálásához. Oláh József leszögezi, vannak olyan intézmények, mint az Xágn Idegennyelvi Lektorátus, ahol 17 oktató dolgozik, s sincs adminisztrátor, ha bármely kimutatást le kell gépelni vagy stencilre ±s Írni egy orosz, francia vagy német nyelvű vizsgaszöveget , kénytelen maga leülni az Írógéphez, Szükség lenne egy idegennyelvi gépirónőre, aki valahol a dékáni hivatalban lenne és a beérkezés sorrendjében ezeket a munkákat elvégezné, Waldapfel József rámutat arra, hogy az a kérdés, amel et Hah» professzor felvetett, sokkal súlyosabb, mint ahogy eddig felmerült, A kari oktatók helyzete, főleg a fiatalabbakra gondol, aránytalanul rosszabb, mint a tudományos ±t intézetekben dolgozóké. Ha most kimondaná a kari tanács, hogy a hivatali időben az oktatók tudományos munkáit még akkor sem gépelhetik, ha ráérnek, akkor ezzel megnehezítjük azt, hogy az oktatók tudományos munkákat publikáljanak. Abban ugyanis, hogy a munkaidőn kivül kell ezt gépelni, benne van az is, hogy külön díjazás ellenében, Waldapfel kxc professzor tanszékén ez 1 elméleti kérdés, mert öt tanszéknek van egy derék, de nem nagyon kiváló gépirónője, aki a tanszéki oktatókon kívül még sokszáz hallgatóval is foglalkozik, intézi azok mindenféle vizsgaügyét, kértek még legalább egy fél adminisztrátort, de nem kapták. Elvben nem szabad kizárni azt, hogy az adminisztrátor — 4.2 •
