Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1964. december 17. I. ülés

az anyag tanulmányozása meggyőzte őt arról, hogy a I Bölcsészettudományi Kar komolyan felkészült annak alapos, mondhatni

/

tudományos megtárgyalására. Mind az anyaggal, mind Szakács elvtárs kiegészítő megjegyzéseivel a maga részéről egyetért, az eddigi hasonló felmérések között a tárgyalt anyag kiemelkedő helyet foglal el, példát mutat további hasonló jelentxések metodikájára. Néhány kiegészítést akar csak hozzáfűzni. Mindenekelőtt a megfogalmazásra vonatkozólag van észrevétele, nézete szerint a hallgatóságnak nem érdeke, hogy az egyetemi képzést valahogy megkönnyitse a maga számára, itt csak arról van szó, hogy a hallgatóság rosszul fogja fel ebben az esetben a maga valódi érdekeit, mert mind az egyetem, mind a hallgatóság érdeke a magasszintü szakemberképzés. Inkább arról kellene beszélni, hogy ez a két érdek azonos, de annak, akik ettől a közös érdektől eltéHrnek.

Felmerült a kérdés a kiegészítés során, hogy ha az anyagban foglalt követelmények maradéktalanul megvalósulnának, ettől a levelező oktatás megjavulna-e. Mr a múltkor javasolta,

hogy élesen ketté kell választani az estsi és a levelező oktaJ

tást. Az esti oktatás terén további lépéseket kellene tenni előre a gyakorlati felkészítés, a képzés gyakorlati formái tekintetében. Itt nem kizárólag, sőt nem is elsődlegesen az iskolai gyakorlatokra gondol, hanem a szakképzés gyakorlati oldalaira, a szemináriumi foglalkozások fokozottabb kiépítésére.

A konzultáció, amely a nappali képzésben szerencsére elég jelentős helyet kezd elfoglalni, az esti tagozaton nem érvényesül, itt bővítésre lenne szükség. A levelező tagozat esetében az összes felvetett követelmények s megvalósulása esetén sem lehet a nappali oktatás céljait még megközelíteni sem, márpedig erre lenne szükség. Nyilvánvaló hogy ha valaki csak a teljes