Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1962. december 8.

i^már országos az n köz é lerrény, hogy ag. séges gi mnázium logmen. Ha fordítva gondolja végig, hogy ti, mi ez akadálya nz egységes gimnáziumnak, annrk, hogy e tanuló olőtt nyitva maradjon mindenfelé h továbbtanulás útja, akkor azt kell mondania, hogy nincsenek kényszeríti körülmények, amelyek o két tagozatot parancsolják, viszont sokkal nagyobb az egységes gi názium ráellett

sz-'l' okok szama# áz irodalmi és anyanyelvi képzés szerepe eb\ •

ben az életkorban nemcsak az, hogy a tanulók egy bizonyos műveltségi anyagra tegyenek szert, hanem az olyan készségeknek, a gondolkozás x kultúrájának egy olyanfajta kialakítása, amely visszahat a természettudományos müve tsőgre is, mert értelmessé teszi t táruló számra a világot ős az abban élő embert. Ä gimnázium célja ne:; lehet az, hogj mérnökfiókákat és jövendő matematikus csemetéket készítsen el", hanem hogy egy olyanfajta világképet fogadjanak magukba, amelyben békésen megfér egymás mellett a kémia az irodalommal, hogy azután a tanul' .18 éves korában e&a dönthessen életpályája felöl, emixor már nincs kitéve lysn külső társadalmi kényszernek, Émsllysl egy 14 óven gjnrx gyermek semmiképp sem tud megbirkózni. Valóban nem helyes epy ember jövendőjét 14 éves életkorban rábízni akár saját magára, akár szóleire. Jáe ez, amikor szakközépiskolába kerül a gyerek, mert ez egy konkrét pálya reményében történik

Aí

kikristályosodni kezdő érdedéi "dé|ük vagy 3zülŐi ráhatások alap- jáö. összafoglalia magállapttásfilt abban, hogy' az egységes gimnázium mellett sok ok szó], pllene semmi, a közvélemény döntő r szó is mellette van, tehát miért ne teremthetnénk