Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

vételre és ezen a téren hiányosságok tapaszt alhat ék a kari KISz szervezetek részérél is# Ammenyiben konkrét tényszerű adatok szükségesek valamely kérdésben, szívesen állunk bárkinek rendelkezésére, mert anyagaink vannak a különbőzé beszélgetésekről, felmérésekről, ti feljegyzések vannak, a hallgatók által névvel és név nélkül leirt anyagok, elég bőségesen tartalmaznak

adatokat az elmondottak tilsa illusztrálására*

Tóth Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy professzoraink általában a jó hallgatókkal szokták beszélni, akik érdeklődnek az anyag iránt, mert esek keresik fel őket. Kost a nagy szakokról beszél, mert a kis szákokon, ahol 5-10 hallgató tanul, könnyű Őket szemmel tartani* Ha az anyag szerzői is csak © szakkódig!3tákat tekintették volna, sokkal pozitivabb képet lehetett volna festeni. Bnnek a karnak több, mint kétezer hallgatója van. Szeretné, ha a professzorok valamennyivel beszéltnek, eddig ugyanis nyilván csak kis százalékukat ismerik.

Á maga részéről szintén az ifjúság mellett van, védi őket, ahogy tudja, ezért is élezi ki a problémákat, mert a javukat akarja. Tisztában van azzal, hogy a jelenlegi ifjúság jobb, mint az 5-10 év előtti, politikailag, világnézetileg, erkölcsileg haladottabb, de ugyanakkor probléma is több van velük, ez a helyset nevelési igényeket támaszt, ezért a tanszékvezető tanárok segítségét kéri, hogy ne csak azokkal a hallgatókkal foglalkozzanak, akik felkeresik őket, hanem valamennyivel.

Sinkovics István dékán tekintette! az idő előrehaladott voltára, lezárja a vitát. Kifejti, hogy nem jelentésről van s$ó, amelyet felső hatóságainknak küldünk el, hanem csak egy vitaanyag összeállításáról, hogy azon keresztül megismerjük az ifjúságot és hozzáfűzzük az anyaghoz a saját tapaszés/

tálátainkat, ismereteinket áh meghatározzuk nevelési feladatain-