Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1962. december 8.

Si

rz ókorról beszól, ismerteti a rebszóig©társadnlmtt, később « kapitalista rendszert, majd napja ink történetivel kapcsolatosan elemzi a szooielizmust, fan ez még nem filozófiai által ánositás, ezt esek a történelmi materializmus adja.

Sipos István kifejti, hogy a társadalmi ismereteket nem lehet tantárgynak nevezni, ha nincs standard anyagé, tehát kilóg ez egúsz gimnáziumi tantervből. erezték, hogy valamit kell adni. Arra nincs szükség, hogy napi politikai kérdéseket világítsunk meg az iskolában, ez az ifjúsági szervezet elsődleges feladata. Az általánosító ?ok! t r szaktárgy akon belül kell elvégezni, hiszen ma már nemcsak apró konkr - tmaokat tanítanak, hanem az Összefüggéseket is, érződik, hogy ezen kívül szükség van a dialektikus és történelmi materializmusra, de akkor nevezzük nevén a gyermeket, ez igy bátortalan, Filozófiára van szükség éa nem ilyen átfogó társadalmi ismeretekre,

Benczédy József közli, hogy a tantárgy valóban úgy

alakult ki, mint Sipos elvtárs vázolta, gyüjt^kosár volt a

nek

középiskolások számára szükségesxixsk tartott olyan ismeret- anyag összefogására, amely nem helyezhető el az egyes tárgyaknál. /z egyes tantárgyakban nem lenet eljutni a filozófiai általánosításokig, A fo veszedelem itt a történői Masai való feleslegesen sok átfedés, ezt joggal kifogásoltak ez elvtárak, iiogy dialektikus és történelmi materializmust kell adnunk, ez számára is világos, de az ismeretelmélet tekintető- 13

1