Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1962. december 8.

- 1* munkája során is. Tájékoztat' kiadványt lehetne tenni a tanárok kesébe, de egy egészen standardizált tananyagot Megállapítani nem lefut,. >rad ezenkívül nz összes, a középiskolában tanított tudományok konkrét tapasztalataiból levonható filozófiai általános itás. Ennek csakugyan p IV. osztályban van a helye és elsőrendűen dialektikus és történelmi materializmusnak lehet nevezni, ehhez csatlakozik fi logika. Elképzelhetetlen, hogy érettségi bizonyítványt kapjon valaki, ski nem tudja, hogy mi a meghatározás, mi az osztályozás, hiszen ezeken a fogalmakon épölnek fel a tudományok, fii a Studium tehít magában foglalná az etikát is, amely meghatározza az ember helyét a közössé ben, az állampolgári kötelességekéi, viszonyát a többi emberekhez, a családhoz, a barátokhoz stb. Javasolja tehát, hogy a bizonytalan és ködös társadalmi ismeretek c. tárgyat ejteék el és állítsák vissza - filozófiát a középiskolában, ez megfelel e történeti tanszékek javaslatának is.

T é 1 a s i István dékán rámutat arr?% hogy a társadalmi ismeretekben a jogi alapok tanításáról is szó van.

Trenc sény i-Walda pfel Imre megjegyzi, hogy az etika megában foglalja a büntet^törvénykön. vet, sőt szón túl is megmagyarázza, hogy az még nem erkölcsös ember, pki nem ütközik bele a törvény cikkelyeibe, keg kell határozni

'

az erkölos és a jog viszonyát.

Tálas! István dékán: Talán úgy lehetne nevezni, hogy

filozófiai és társadalmi ismeretek.

Trencsényi-Walda pfel Imre rámutat arra,

• • _ * . hogy amikor a történelemtanár