Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1960-1962 (HU ELTEL 8.a.55.)

1960. december 22.

BIIIJ III.

27

Ha kritikusokat képezünk, el kell látnunk őket azzal a tudással, amit tudni kell ÍJbO-ban, ez azonban már l^lx- ben kevés, üera automatákat nevelünk, hanem önálló itélőképe sséggel rendelkező embereket. így egy bemagolt tételes finnugor összehasonlító nyelvészet többet árt mint haeanál és a dogmatizmus rezervációs tér létévé ‘válik, A- kor jobb

a magyar nyelvtörténet elé egy kis bevezctökéht odatenni tájékoztat is szerűen,

l ost már úgy rendezzük havonta tanszéki értekezleteinket, hogy meghívjuk a két testvérkar latin tanszékének egy-egy képviselőjét, á szakmába vágó kutatásokról való beszámolás melle tt februári értekezletünkön nagyobb hangsúlyt fogunk adni az oktatásügy továbbfejlesztése kérdéseinek, volt

hallgatóink beszámolnak a latin tanítás középiskolai nehézségeiről és a bennük megérett reformtervekről. Ki is tűztük már a feladatokat a következő tanszéki értekezletekre: egyrészt fokozottabban kivánjuk érvényesíteni a latin ra matika középiskolai tanításiban azt bz előnyt, hogy most tnár a diákok ismernek legalább egy indogemán nyelvet, az oroszt, ásrészt fel óhajtjuk frissíteni a középiskolái olvasmány-an agot olyanokkal, amelyek ismertetik

a rabszolgatartó társadalom ézerkezetét, olyano kai, amelyek

/*y

ateizmusra, a ke re sztén,^ el tört éne téré , n z antik filozófiára vonatkoznak, mint például a hires Seneca levél, amely kifejti, hogy a »abszolgaság hátrányos a rabszolgára és a rabszolgatart th is, ért elembertelenedést jelfcnt mindkét . osztály sz ■ ra, az elsnél r>. munka kényszere,a misikn'l a fizikai műnk’ teljes hiánya miatt. így lehet a kommunista embereszmény kialakulását elősegíteni a latin nyelvtanulás