Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1960-1962 (HU ELTEL 8.a.55.)

1961. június 15.

tam referátumot. A referátum kiemelte, hogy az előadások jelleget többfele tényező befolyásolhatja, de alapvető körülmény, hogy az előadásoknak az egyetemen folyó s akemberképzés, a tanárképzés érdekeihez kell igazod- niok. Az előadás anyaga tehát nem lehet esetlegesen alakuló, hanem a képzési cél figyelembevételével dcell az előadásban foglalkozni az anyag fő kérdéseivel úgy, hogy a tudományág rendszere és módszere mellett a legújabb tudományos eredmények is megismerhetők legyenek. Kívánatos hogy-' az összes oktatási formák - egy évfolyamon belül és az évfolyamok között a megfelelő egymásraépüléssei - egységes rendszert alkossanak. Az egésznek összefogása és irányítása az előadásokra vár. Az oktatási reform megkívánja a főkollégium és a szakkollégium pontos elhatárolását. A vita során felvetődött, hogy a vezető^ tudósokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy ne azt adják elő, ami éppen akkor legszűkebb kutatási területük, mert különben az egyetemi munka elszüi/fkül. Viszont a tanárképzés érdeke azt kívánja, hogy az előadások a tananyagnak azokhoz a legfontosabb-kérdéseihez adjanak segíts rget, amelyek az iskolában is középponti problémák. Semmiképpen nem volna helyes, hogy éppen a vezető tudósok ne segitsé^k a tanárképzés feladatait. A tanárképzés érdekeinek előtérbe állítása persze nem jelenti azt, hogy az előadásoknak a középiskolai anyagra kell szóritkozniok és nem jelenti, hogy. engedményeket s. kellene tenni a tudomány rovására# Az egyetemről kikerülő tanárnak magával kell vinnie azt az igényt, hogy tudományága fejlődését figyelemmel fogja kis rni és azt a készséget és tudást, aminek a segítségével ezt megteheti# A tanárképzés a tudomány alapelemeinek