Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1958-1960 (HU ELTEL 8.a.54.)

1958. október 16.

8 szus, jelentékeny mértékben meghatározza az előkészítést. Tiz évvel ezelőtt az amsterdami nemzetközi filozófiai kongresszus tervez££ése és egész vezetése a hol\ '

land filozófiai körök kezében volt, ahol a pozitivizmus jelenleg az uralkodó irány és ez többé-kevésbé ránvomta

f '

bélyegét a kongresszus egész előkészítésére. Ezt a kongresszust az olaszok rendezték és résztvett az előkészi- tésben a milánói egyetem marxista filozófia professzora, öanfi, akinek magyaros hangzású neve azonban csupán véletlen. tíanfi kx érte e>azt, arai azután nagyon fontossá vált, hogy a marxizmus hívei jelentékeny mértékben szóhoz

jutottak. A kongresszuson természetesen a polgári filozó* x

*

fia résztvevői számban domináltak és a vezetés is néhány

olasz professzor, teológus filozófus kezébe került. Pedig

a vezetés dönti el, hogy ki kap szót és mikor kap szót.-A nagy referátumok sorában csak a szovjet delegáció yeze' intője, Vityin elvtárs jutott szóhoz mint refsrps, mi, a

népi demokráciák képviselői a szekciókban tarthattunk elő* A \ ,

► V

adást. Ezek már finom nüanszok, a tudománypolitika fogásai; a plénumot át lehet tekinteni, a szekciókat azonban már nem, mert rengeteg szekció van. Fogarasi professzor beszámolója tehát inkább a olénum tárgyalásaira fog vonatkozni. A kong- resszuson- formálisan 12 résztvevő volt, de ehhez tudni kell, hogy bizonyos tagsági dij lefizetése mellett mindenki lehet passzív tag. Az aktiv tagok többsége filozófiaprofesszor volt, körülbelül ötszázan. Ezek feles előadást is jelentett be, legtöbben meg is tartották, mintegy ±250-3300 előadás hangzott el, túlnyomórészt a 10-12 szekcióban. A három fő téma a következő volt: "Természet és ember”,"Értékek és szabadság”» "Logika és nyelv". A "Természet és ember’7 témája