Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1958-1960 (HU ELTEL 8.a.54.)
1958. október 16.
- 12 bolognai professzor, a kongresszus elnöke kifejtette, hogy a filozófiának semmi köze a politikához, hibás dolog belevenni a politikát, a filozófia tiszta tudomány és általában a tiszta szellemnek hegeli, croceánus felfogása felé hajlott. Nagy tapsot aratott, amikor mindezt gyönyörű retorikával kifejtette. Utána felállt az olasz kultuszminiszter helyettese ás elkezdett az elnökkel polemizálni, hogyan lehet manapság a filozófiát és a politikát elválasztani. Tiszta lehetetlenség, annyira összeszövődtek ezek a dolgok, két tábor van, a materialista és az idealista és ez megvan a filozófiában is, a politikában is. Szintén nagy tapsot aratott. Mindkettőt megtapsolták, igy nem lehet tudni, hogy vajon nem csak udvarias- sági taps volt-e, de ez a kát felfogás határozottan megszületett. Harmadikutas álláspont a kongresszuson nem tudott érvényesülni, polarizálódtak a nézetek Ä pozitivisták kép- viselték annyira-amennyire a harmadikutas álláspontot, de a valóságban a vita a kát nagy fő irányzat, a marxizmus ás a katolikus egyház filozófusai között folyt. Ehhez hozzájá- rult az is, hogy a vita Olaszországban folyt le. Megegyezésre nem jutottak, bár Battaglia, a kongresszus elnöke tálán ebben a minőségében hangoztatta, hogy mindig ki kell egyenlít eni az ellentéteket, meg kell találni a harmonikus világt nézetet és erre hajlott ügo Spirito is, a római egyetem tanára. Ténylegesen azonban mindenki tudta, hogy erről szó seines, hogy a világnézet terén nincs harmadik ut és ezt valósággal demonstrálta a kongresszus. Fogarasi professzor nézete szerint az egész kongresszus meg volt győződve arról, hogy csak egy tudományos filozófia van és ez a marxizmus, ümit Battaglia és Ugo Spirito mondtak, az