Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1958-1960 (HU ELTEL 8.a.54.)

1958. október 16.

■ I I

/- 13 igen emelkedett volt, igen irodalmi, lirikus, jó retorikával adták elő, minden volt tehát, de nem tadomány. A logikai szekcióban Fogarasi elvtárs előadta elméletét a

negativ Ítéletekről, jggy előadássorozaton elnökölt is,

%

de nem. igyekezett harmonikus megoldást keresni, hanem hagyta folyni a vitát, hogy lehetőleg minél világosabban ás élesebben jöjjenek ki az álláspontok^yEgy sereg interjút kellett adnia Lukács György ügyéről. A legreakciósabb filozófiai irányok képviselői, aki’1 ■ Lukács György füveit soha életükben nem olvasták, most 'benne látják Magyarország legnagyobb szellemi hősét és a nemzetközi filozófia egyik legnagyobb alakját, magukhoz számítják, nem a marxista táborhoz. Ez Fogarasi orofesszor számára nagyon deprimáló volt. Legnagyobb müvének egy 1920-ban megjelent munkáját tartják ás azt mondják, hogy a marxizmust ezeken az

■j

alapokon kellene továbbfejleszteni. Megfelelő információkat axst adott Fogarasi professzor arról, hogy Lukács György személyi jólétét semmi sem zavarja. Kér de'- ték, kiadjuk-e magyarul azon müveit, amelyek most külföldön megjelennek. Lukács György nem fordult hozzánk ezekkel a müvekkel és igy Fogarasi orofesszor azt felelte, hogy ha ezeket Lukács gX György benyújtja Magyarországon, akkor ugyf foglalkoznak majd velük, mint minden más akadémikus müveivel. Befejezésül annyit mond, hogy a kongresszus érdekes volt és ha az anyagok nyomtatásban megjelennek, megjönnek, érdemes lesz az okát át t anulmányoz ni, /Taps. /

Kardos László dékán megköszöni a beszámolót, Turóczi-Trostler ^József felveti a kérdést, hogy él-e az exisztencialista irányzat.

< X

Fogarasi Béla professzor elmondja, hogy amikor gyorsi-