Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. március 13.

\

7

K n i 9 z s a István dékén az Ülést megnyitJa.

«aalrend also pontja a bö lp^-szabályzat gv--gbe-.

4iocz3jk_ látván kiszits'tT ??-ben^^arcban «^y éSWrT- xjmot, ?.meIy*t a tanács tegj°i elözetas-n megkaptak.

Moravcsik Gyula kevésnek tartja, ho^y a választott tárgyadból csak kát^féléven át történt hallgatást köteles a folyamodó igr to lnl, 1 es a 1 éh b ná y f é 1 é ve t a J ánl.

B e k e £dőn wegJegyzihogy 3gy 65 évvel 'szedrett készült szabályzat ftéflf lehet márvaföT* I ha Hsatok Ö)r része egy¥zf»kos" volt» tehát, nem lettet kivinni tplük, hogy három tárgyból tegyenek doktori szigorlatot • A középiskölábpn nem tanítottak latint- és görögöt, tehát nem lehet -tói ük ilyen érettségi bizonyít vényt követelni, komoly neházsé be ütközik mo az értekezések kinyomtatása. >.eg kell követelni azoub^n, hogy r*t értekezések tudományos színvonalon álljanak, ne lehessen égy 40->b la öcs dolgozattal megsze- TitBifc Ipmífft * doktorátust, feint ezelőtt, ^iokmln4?WÉfc nem lehet ma még kötelezővé tenni, KfflbflftS esetekben :még azt is " - engedhetjük, oyy valaki tudományos 'wankésaága alaóján egyetemi végzettség nélkül is szerezhessen doktorit st, /Kniezna István dékán megjegyzi* ogy ex honoris causa mindenki lehet doktor./ Azt a Minisztereknek adták. a legfontosabbn*k e doktori értekezést tartja. Finnországban \z esbe/rek j^Ó- *0 éves korukban teszik le a doktorátust és utána közvetlenül megkapják az egyetemi rft*án- tanárái '"’ot. ? eg kell V 5 vb telni legalábbis egy idegen ,aye Ív tudását. uviytelennek tart j > a melléktárgyak felvételét, mert ha v Ínki elmélyed egy tárgyban, akkor lassan elfelejti, -amit az egyetemen tnult más tárgyakból*

i \

J n n. n e r J ínos véleménye szerint helytelen hogy

"a Kar jogosult n do<tori oklevelek kiadóra”, Kz a szöveg jriem né Ive 3 a Javaslatban, mert ezt ?z egyetem adja ki. l?a **öröp; ta^~~ nitás a köz ó ni skol ákbp n ~V gy á ital -> n ni ne s. I)e nif^b z - • * sége is van egy újkori művészet tört ánásznek a görög nyelvre? Ma valaki koréi Őskorral foglalkozik, annak inkába a kárnát-medence nyelveire van szüksége. Szükség van B modern nyugati nyelvekre. Mjjl pjnirTmfl tehát-n—r-^röfí4?e.1 indokolatlanul merteruelni rz embereket. A latin mirtdJgnkTnv^ *s 11 ért a görög is kell annak, aki például * szkfTTl- kel "foglalkozik, de az «afträr eSTáTtniában a jó fordításokat olvassák ás ne-.vi az eredetit. Furcsának találja, högy javaslat nyolc félévet ir -el 6, amikor a Vai&rlcőp&éa mér öl e szt end ős *~7^iripryak hu liga torsát is ^elnlkall Tini a doktorátushoz, Till őriben mi re va 1 az bTystea. Megkövetelné tíz féléven ét emeli hallgatásit, amiből az illető üigazért -cl-t ir . Helyes, '"homy * filozófia bármely 9zakC30porlosit'ísban szerepelhet, de a pedagógiát is ide kell sorolni. A~\ >. oontbnn *z áll, hogy_rtA szigorlat alapján doktori értekezést tesz**. *iZt úgy kellene mägTogaTwaznlf hogy kjantskfczxi xxiüaeíötcsá-xp 1«xatxAa * szigorlat alapja a doktori_ártekezéa.”

H*1vielen ^z is, hogy a dóktőri értekezést valamely világnyelven is ue l«aet nyújtani • ? szomszédos államok mindegyik* a saját félvén t«szi közzé a tanulmányait, még fraaoia kivonatot is futkán mellékelnek, ónnek valószínűleg az a háttere, hogy agy es tanulmányok nem jelenhetnek meg magyar nyelven, mert kevesen érdeklődnek az illető t dományig iránt, de a doktori Hrtekozést ézla az állam n/elvénkyír megirni. z Költésié a. kai Ír-ne

ki.ednl egy 3urozatb;.ma doktori értekezéseket, ferrász^tesen a modern nyelv "azét vagy ifoUéTöm Tárgya rBTTirirá szült dolgozat megjelenhetne az illető nyelven. Ami e szigorlati bizottságban a