Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. március 13.

prof"sszoroK részvételét illeti, megjegyzi, hogy vannak tárgyak, például a® egyiptológia, amelynek nincs orofa szara az «gyeteken, ilyenkor na bántaná róka’t va^r kfilsö előadókat is be knll gönci.--®» yizsgáskptjHitorj,yjfontoa a* is, bogy az egyes birá- 16k külön adjanak véleményt az értekezésről. Ha az i letó-4*— tekezést nem fogadják «1, ugyanazt az értekezést is benyújt***» sa az illető később, természetesen megfelelően kijavítva és «1 mllyitve, ne kelljen uj témát kidolgoznia. Hern látja értelmét annak* nonat-n szigorlati *z "»jgyétől könyvtárban rüpge^ssék JdU-.«rre r célra a raktna^Xydetöannak slnos értelme, eT^Fha a kfirl hl ráírta táblán Ki lebet kötni. oogjf ki lahat—h^iy^tt»«* t^az olyan szaldóknál, amelyeknek nincs tanszékük, ftté^'Wv^n a^dt^l&artőci7tnr>k nsak-egy-bő ■■rnngynr nyelvft- ki vonat dfr~klnyőin- t?trfi és ennek alapján lehessen szigorlatozni.

* ' * ‘ ' ' ' "“ ' " " ' "‘""*"1 ' ' 1 ' 1 ■ ■■ I I IMII — !■! >f

\jL-i4—1 a 1 3ándor forvlnsnak^taxtaná a ónak hangsúlyozásét , hogy n® e£Bk~* filozófia, Ihanem általában a filozófiai tárgy ak lehessenek me 11 éktár gyek a 'bölcsészet tudományi Karon, rjéldétör. a szőclOlŐóli, nszicholflfrlft. d 1 dftktika. neda/yörlaT~

K kinyoBitalá^in^t^^TZirrXagiiVniaciTiSniikbanlnlrjenZTéihl. m^fr’t ha nem jelenik meg valahol az értekezés, az illető ?wga nem t ud j > ki nyomat ni*, mert nehezen kap engedélyt, Mindenesetre maga is kívánatosnak tartja a disszertációk nyomtatásban való aeggytlgtlÉt» d eTáiataJJreezt^em 1 éhét" él re na él ni. '

H á c z y Péter csatlakozik, nz e^t.íja-_féie*ól«14«k-jtfle- ményéhe«. Tekint/«, nogy egyes szakoknak nincsenek professzoraik, a hallgatók nem lesznek -hajlandók disszertációt írni az illető szakból.

H a r ,v a t t a János megjegyzi, hogy illet ékes tanárok hijján a Kar külön határoz, kiket Jelöl ki.

Y i o z y Péter idézi a Xi^nant-ot-r amely suerlnt a~ vizsgáztStT-k a szigorlat minden tárgyából Intézhetnek kérdéseket a jelöltnek". AzeliIttT úgy volt, hogy mindenki csak.áfáját szakmáját illetően tehetett fel kérdéseket^*

Xn t » % s a István dékán megjegyzi, hogy nem a tanár kérdez, nanaai a olzottaág. fontosnak tart s. hogy a floktorl- -/^«sgátcHőz köuaák-. Helytelen lenne a doktorátust négy évnez kötni, ajvikor a tanári diploma, ami alacsonyabb fokozat, hártom vizsgához Ős öt évi hallgatáshoz van kötve. Helyes jan- ne a tanári ás a doktori fokozat közé egy^magisterl fokot ik- t at ni'.'.egy "Túszért ód -v.nT“^ é ;v>.r.IIr.tgg nmclni a doktorátus színvonalát, * uiagisteri és a doktori szigorlatnak qssikell ollWn^IDTinSás tárnáluafik lennie, de_3ZinvonaIban különböznék. Szigorúbban kell eljárni a doktori fokozatnál, ’MÍiit*azelőtt történt. Yajoa nem kellene-e a szakvizsgát megkövetelni doktorátushoz vagy az államvizsgát, mert ebben az esetben a doktorok máris nem lehetnének szabad bölcsészek. Indítványozza, hogy a kari tanácsülés külön-külön döntsön az egyes kérdésekben,

Waldapfel József helyesnek tart ,1a. hogy az egyetem e^zaka'pjh ^-'frépssltés^jogát. KétségteiedT”

hű$fV‘ 'é magyar doktorát usokn^fc-ho« szu--ido -->*« asm volt tekin«-télyük sehol a világon, mert rettenetes infláció volt belő-...

l

ük. Példát vehetnénk a francia tipusu doktorátusokról, ahol