Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1958. június 26.

. 1 - 8 mutatkozott, a hallgatók felkészültsége sokkal magasabb szintű, mint a múltban, felmerült a hospitálások során nagyobb általános műveltség szükségessége. Több hallgató mondta Bóka professzornak, hogy a diákok megkérdezték a véleményét egy-egy színdarabról. Kiderült azonban, hogy az illetők négy éve vannak Budapesten, de életükben ha

egyszer voltak hangversenyen és a színdarabokról sem tud•

tak beszámolni. Többen rájöttek a hallgatók közül, hogy a pedagógusnak szélesebb körben kell ismernie a kulturális életet ahhoz, hogy a diákokat vezetni tudja, «agyon érdekes volt, ahogy a hallgatók elmondták, életükben először hitték el, hogy irodalmi elemzést nem lehet alapos nyelvi kultúra nélkül végrehajtani, mert a gyermekek ilyenirányú kérdéseket tesznek fel egy belső elemzésnél. Súlyosan megmutatkozott tantervűnknek egy több év óta meglévő hibája, hogy az egyetemi oktatásban a verstani, stilisztikai és a poétikai képzés nagyon háttérbe szorult, a világirodalmi képzés bizonyos csökkent kerete is meglátszik. Ebben a tekintetben a tantervet módosítani kellene, ezeket a hiányokat pótolni. Indítványozza, mondjon a kar köszönetét xx azoknak a tanároknak, akik hallgatóink hospitálását vezették. Bóka professzor majdnem mindenkit ismer, aki magyar nyelvből és irodalomból vezető tanár volt és tapasztalta, hogy munkájukat lelkiismeretesen végezték, többen felkeresték őt, felhívták a figyelmét egy-egy hallgatóra, aki- ben tudományos készség is rejlik, «agyon komolyan vették a hallgatókkal való foglalkozást, végül javasolja, hogy a Kar mondjon köszönetét a pedagógiai tanszéknek az ujrendszerű bemutató tanítások bevezetéséért. Ez elsősorban hol*

ka lós István szervező munkájának köszönhető. A hallgatók-