Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. március 13.

a át oá Idícxl a filozófia és egyéb tárgyak választhatóságára vonatkozólap. Az egyes módosításokról külön kellene dönteni.

K e r d o a Tibor prodékán nézete szerint a la vas lat alapnak elfogadható. JJiehszsn tudna azonban lemondani arról, hogy öt év legyen a kÖfetVlméay» Általában a disszertáció mtméttam t*Cje az ötödik év. Meg kell követelni az állam-'

vizsgát is. Ibrdjuk, hogy a jogi doktorátust a jelen pilla- ■ náthán yis&zamenoleg isajdnem ingyen adják igen nagy mennyiségben, d.3 m orvosi doktorátus már sokkal komolyabb. A bölcsészeti doktorátnsimk-.tu ;omúuyoa..dQktűilátiiauisik.k^ll lennie. Helyes lenne az f. éy után egy. éy^ múlva megkövetelni' a nyelvvizsgát és a szigorlatot, majTkál év múlva kövíffceznék‘~ a disszertáció benyújtása, megvitatása ás a doktori. o\levél kiadása. A latin érettségi legyen kötelező és ezen túlmenően akár görög nyelvből vagy egy szükséges modern nyelvboUtfigyen vizsgát aoályáz^. Ä főtárgyból és a két ^etléktárgybólegy- szf.rr© kellene letenni a szigorlatot.

Oroszlán Zoltán emlékeztet arra, hogy 1 ^UB ÓtíP* nem volt doktorátus, tehát a közben végzett hallgatók közül is jönnek majd doktorálni, meg kell tehát állapítani, milyen feltételek mellett tenetik le a doktorátust. A mostani szabályzatnak tehát nem minden egyes pontja vonatkozhat a közben végzett hallgatókra. Sbben a tárgyban a szigorlati bizottság döntene. Felmerül a kérdés, mt legyen zal a végzett hallgatóval, akinek azóta megjelent a nyomtatásban egy di szériáé iának elfogadható Írása, vajon azzal pályázhat-e.

Bóka László helyesnek tartaná a görög nyelv ismeretének megkövetelését, de ennek nem lenne sok értelme, ha puszták Sgy '“orrnál is vizsgakövetelményről lenne szó. Majd a hallgat ók megszerzik maduknak a görög nyelvtudást, ha a tárgyhoz szükséged* falóban nélkülözhetetlen azonban a latin tudás és egy mou^rj^ nyelv 1 gmgüTe t'á.. jéCáiefégtelenü 1 nagyon saj átos egy doktori értekezés, ami nem jelent meg nyomtatásban, de ha mégsem lehet kinyomatni, legalább a folyóiratokban te^rük közzé a disszertációk jegyzékét, hogy ha valaki érdeklődik, megnézhesse. Sajnos, a folyóiratoknál sokszor nem jelenik meg hosszú ideig e'gy-egy tanulmány, méa-pedig különböző okokból, például volt egy olyan cikk, amely három ,évJg hevert előtte, mert térjedelmánél fogva nem tudta közölni. Jelenleg túl van terhelve kéziratokkal és minden folyóiratnál ez a helyzet . A doktori fokozat elnyerése nehezebb legyen, mint a tanári diploma jogszerzése, nagyon helyes több vizsgához kötni. A aieíléktárgyak ne azért legyenek melléktárgyak, hogy azokat csak mellékesen kell tudni. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy csak államvizsga után lehessen szigorlatot tenni.

* ' r

Trancsényi -Saldapfel Imre szerint ál%aíaaoaatPcS^K a láttát. lah«t előírni, a görögöt nem* Nem lehet ezt a kérdést iskolarendszerünk egészétől elszigetelten nézni. A latin tanulására mindem nagyobb városban van alkalom, a görög nyelvnél ez nem áll fenn. A disszertáció idegen nyelven vagy kéziratban való benyújtását dékáni engedélybe* kall kötni és legalábbis egy átmeneti időben meg kell engevuii a icéziratban való benyújtást, esetleg egy rövidített kivonatot lehetne nyomtatásban közölni, ami biztosítaná m prioritást, fan itt egy olyan pont, isogy aki valamely irodalom történetéből tesz szigorlatot, az illető nyelvet legalább olyan mértékben kell bírnia, hogy eredeti szöveget segédeszköz nélkül hibátlanul megértsen, de vpnnak