Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)
1957. március 13.
olyan nyelvek, amelyeknél ezt new lehet megkövetelni, például az egyiptomi. A szöveg így an i3 nem tartalma za a "modern'* kifejezést. helytelennek tartja-a vizsgadij megkövetelését, a faj- lM-53 a vizsgadljhfr idé^azqntwtáaq—felé -tretsdT L á s z 1 ó 3y <la szerint lassan kialakul az a közmeggyő- zodós, hogy öt évi hallgatás és InmvÍTSgn"latét"eXé“^ut egy-kát ’év nulva'kerülhet sor a dls3zeFV*öid ttéflynjtásárá; r— dokToy^Tüsra sz flkjgg" yün a K32 i o k :q érnék neve 5 e tTT" t1A ttsztvlselök számára. “ , JL a v i ss sSíáté indítványozza, hogy alkalmazzák., a doktori 1 értekezések Bozzáférhetővé tétalénél a mikrofilm alflár^sí, omT mindÖsszeT^tét forint költséget Jelent ol^aianklnt. ^ száz oldalnál /»QQ>-4Wvp-U>t^öZI!rj^4.anT ^ef egyetemi könyvtár. • * {4**1' U*?11 ■ *iv '. • v: ■ y . Pals Dezső nézete szerint az elővizsgák feltétlenül szükségesek a doktorátusnoz, de ez ne csak az államvizsga legyen, nemcsak a.tanárszakosok lehessenek doktorok. K n i e z s a István dékán egyetért azzal, hogy ne az * államvizsga legyen kötelező, de az 'államvizsgával azonos értékű vizsgák. Feltétlenül meg kell engedni olyan 3%akcsöpörtősitásókat, amelyek nem felsírok mg tanári szakoknak, hiszen ilyenek most is vannak. De ezek részletkérdések, őst a főkórdós az, hogy öt évi egyetemi tanulás Után államvizsga vagy ezzel egyenrangú vizsgák legyenek kötelezők a doktorátushoz. Egyetért azzal, h ’gy n nyelvvizsgákat külön tegyék le n szigorlók egy év múlva, a tula jdonképpeni szigorlatot pedig kétx ávvíl az államvizsga után. Felteszi a kérdést, elfogadja-e a Kar azt, hogy öt év és az államvizsgával egyenrangú vizsgák szükségesek « doktori szigorlathoz vagy az előadói javaslatot fogadják el, hogy négy év és ■ a régi szigorlat. t i V^-pr szótöbbségre! nógy szavazat ellenében úgy dönt. hogy n doktorátushoz öt évi ea*stealhallgatás és államvizsga *fTPV ”»*nl °iyflnp'inr:íl kall Egyhangúlag fogadja el a • kari t •náesül&B a» lat in nyelvet mint követelményt. .......... ■ """ ——• ■■■■—«■ — „ ---- , .-ü- Sas ™ • _ -- ö K a 1 e z s a István dékán "elveti » kérdést, hogy a Kar minden esetben követelj«-«? n görögj nyelv tudását v*>ry csak olyan tárgyaknál, amelyek a göröggel kspeso1stban vannak, s hogy mikor kell a rörög-, esetről-esetre döntsünk. Í A ,vari tanácsülés szótöbbséggel négy szavazat ellenében olyan tárgyaknál kötötte csak ki a görög nyelv tudását, amelyeknél érre szükség van, s erről esetr 1-esetre a kar dönt. X n i e z s a István dékán indítványozza, hogy nz utóbbi Í v av alatt végzettek esetében a. követelmények tekintetében a szigorlati bizottság eseteukint a kari tanácsülés alá terjeszti javaslatát és 9 kar dönt. A kari tanácsülés a dékán indítványát elfogadta. K n i e z s a István dékán közli, hogy ha a doktori szigorlet alapja az alapvizsga, szakvizsga és az államvizsga, akkor h hallgatóknak úgyis vizsgázniok kell a IX, év végén egy nyelv
