Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)

1953. április 1.

- 3 : 7

III» Közösségi érzés - clvtársiasság* Diákságunk, mint karunk ha 11- gatósága, önmagában is egy nagy kollektíva, s a szakok, évfolyamok, ifjúsági tömegszervezetek, tanulmányi csoportok, a Tudományos'Diák- társaság, a Diákotthon, a baráti együttesek ezt a nagy egészt kisebb közösségekre tagolják* Az egyének és a kollektívák helyes erkölcsi magatartása alappillére a szocialista társadalomépitesnek s fontos, hogy hallgatóinknak az egyes kollektívákban megnyilatkozó erkölcsi magatartását s a kollektíváknak az egyesekkel kapcsolatos értékelő véleményét figyelemmel kísérjük* Igen fontos feladat az elvtársiasság elmélyítése, mely nem csupán az ifjúság sajátkörü feladata, hanem az oktatószemélyzet segítsége is szükséges hozzá*

Egymás munkájának megsegítésére a hallgatóságnak igen értékfs folyamatos tevékenysége az, ami a tanulópárok, instruktorok Ősírfftite^ mozgalmában nyilvánul meg /pl* a munkás-paraszt és szakérettségis hallgatók patronálása, gyengébbek, betegség miatt elmaradottak megsegítése, stb*/* A szakmailag kiválók általában önkényt részt vállalnak a segítésben* Az ismereteivel elzárkózó, jtanxfikfeaB&gfloi fensőbb- séges magatartásu hallgatót sokszor a saját szakkollektivája veszi bírálat alá* A tudományos diáktársaságok alkalmasak arra is, hogy a tehetség és kimagasló tudás elismerésén kívül rámutassanak a jó kvalitású hallgatók közösséget szolgáló értékeire*

apdrekkgaribákxákM fcfelw i xnKpt afckBfcálraH

A külső környezet több rosszindulatú és ellenséges ráhatása/ valamint a cinizmus és avantgardizmus a hallgatók napi életében zavaró és fertőző* Ez megnyilvánul bizonyos erkölcsi, tanulmányi és hivatalos kötelességek könnyenvevésében, vagy nagyhangú felületességben* Sok esetben erre vezethetők vissza a hallgatók helyes nyelv- érzék iránti közönbösségef, pedig az Argot nyelvi burjána nem csupán a kis közösségek nyelvérzékét, müvéltségi igényét rontja meg, de behatol a szakanyag számonadásába, a vizsgák nyelvhasználatába is* Törekedni kell, hogy az ifjúság teljes egésze egyetemi rendezvényeken kivonulásokon a helyzethez illő komolysággal viselkedjék és fegyelmezett közösséget jelentsen* Műsoros estek, táncos rendezvények alkalmával pedig az ifjúság vezetői ne tűrjék, hogy egyesek illetlen viselkedésre, illetlen nótázásra ragadtassák magukat s rossz példával járjanak elő másoknak*

Ügyelni kell az oktatóknak, hogy az ifjúság a maga szervezetein és szakcsoportjain belül helyesen éljen a bírálat és önbirálat eszközével, az éberség fegyverével s hogy személyes indulatok a kritika elvi szempontjait ne befolyásolják* v

IV* Az állami vagyon megbecsülése* Az állami vagyon megbecsülésének tudatosságát részint a hallgatók magatartásával okozott károk és munkatöbbletek egészen apró, napi jelenségein keresztül lehet lemérni, részint kiötlőbb cselekmények kapcsán*

Gyakori a tanulmányi helyiségekben való szemetelés, pl* cigarettavégek, hamu elszórása, padlóra, padokra, munkaasztalokra,*pa- pirgalacsinok elhányása, az illemhelyek bemocskolása* Ez, valamint a bútorzat és a berendezési tárgyak rongálása /székek lökdösése, szekrény és teremajtók csapkodása/ tak ritási és javítási többletet jelent* Az izzólámpák égve, a vízcsapok nyitva hagyása takarékosság elleni vétek, s összegszerűségben nem is jelentéktelen kiadást eredményez* A könyvek nyűvé se gyakori, a könyvállomány dézsmálása már viszont bűn az állam, a nép vagyona ellen, s a könyvállomány megőrzése nem csupán a tanszemélyzet éberségének fölmérője, hanem a szakintézetek ifj ságáé is. A fenti jelenségek elszaporodása kifejezheti a magatartás lazulását s az erkölcsi közömbösséget a köztulajdon iránt is* Ezt a hallgatókban tudatosítani kell* Az oktatók részéről szigorúan megkövetelt helyiségrend és tisztaság nevelőértéküs a munkahely és a munkafeltételek biztosítékainak megbecsülése a munkaerkölcs egyik alapja.