Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1952. november 12.
3 'magatartása. Mikor hallgatóink az egyetemre jönnek, mintegy kiszakadnak az egész országban folyó szocialista épités lendületéből, kissé elszakadnak a gyakorlati élettől. Karunkon sok birálat éri a .középiskolát; ám miért van az, hogy a középiskolából az egyetemre kerülő elsőéves hallgatók fegyelme, általános magatartása jobb, mint a felsőéveseké. A hiba minden, bizonnyal az egyetemben keresendő. helytelen az egyetemi és középiskolai nevelés eles szembeállítása. A kérdést inkább úgy kellene megfogni, hogy az egyetemnek egy magasabb, egyetemi színvonalú politikai-erkölcsi neyelési formát kell kialakítania. Gyenge még hallgatóink marxista-leninista képzettségének színvonala. Bár óvakodik attól, hogy általánosítson, meg kell állapítania, hogy a marxizmus- leninizmus térén sok gyengén képzett hallgató van. Ezzel nem azt akarja mondani, hogy a kitűnő marxista- leninista tanszék nem Vcgez jó munkát, hanem éppen azt, hogy a hallgatóság szakmai ismereteit nem hatja át elég mélyen a marxizmus-leninizmus szelleme. Ezért g felelősség a többi tanszéket terheli. Ez azt jelenti, hogy szakmai munkánkban még nem eléggé érvényesül a marxizmus-leninizmus.ilyenformán, bizonyos diszpari- tás áll elő a marxizmus le nini zmus fcjinmxáx tantárgy tanulása során elsajátitttt ismeretek és a szakmai a- nyag között. Bér a felszabadulás óta ezen a téren is óriási lépéseket tettünk, még mindig nincs teljes egység a marxizmus-leninizmus tárgyaiban szerzett ismeretek és a szakmai anyag értékelése között. Ennek egyik oka, hogy a konzultációk még mindig inkább kizárólag szakmai jellegűek,és csak másodsorban nevelő célzatuak. Példákat sorol fel az acolitikus magatartás jelenségeinek bemutatására. /Egy hallgató nem volt tisztában a Titoizmus lényegével, fontosabb párthatározatokat a hallgatók nem ismernek stb./ A hallgatóság általános műveltségi színvonala is alacsony. /Csekélyek a szépirodalmi, zenei, művészeti ismereté? stb./ Rámutat ennek veszélyeire. Jellemző esetként emliti egyes hallgatók állásfoglalását a Déry-vitában és egy hallgatónak^azt a kirivóan helytelen magatartását, amellyel szembeszállt Révai elvtárs kritikájával. Helytelennek tartja, hogy a kérdésben érdekelt intézetek nem tartották szükségesnek azt, hogy a kérdést valamilyen formában a maguk részéről is megvizsgálják. Az apolitikus magatartás másik jelensége az, hogy . hallgatóink közül többen anyagi előnyökért elhagyjái az egyetemet. Az ilyen jelenség arra mutat, hogy a hallgatóságnak még nem elég szilárd a felelősség- érzete. Megmutatkozik ez az elosztó-bizottságok jelentéseiből is. Ezeknek a bizottságoknak azt kellett tapasztalniok, hogy a végzett hallgatók zöme csak Pesten kíván elhelyezkedni. A hallgatóság nagy részé különbséget tesz "jó" és "rossz" állás között, a szerint, hogy a kérdéses munkahelyek melyikén fizetnek többet. A tanulmányi fggyelem terén tapasztalható ugyan javulás, de a késések,igazolatlan mulasztások száma meg mindig nagy. Helytelen jelenségek mutatkoznak a hallgatóság külső magatartásában is, pl. nem ko-
