Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1948-1950 (HU ELTEL 8.a.51.)

1949. május

val és vakolattal, amit munkáskezek illesztettek helyre, mint- ha lelkünk és szellemünk sérüléseié tüntették volna el. tragikus alkalom, hogy me . zanuljuk, mennyire egység az anyagi és a szellemi munka, sokaséra mosódik el bennünk munkástesx;véreinkkel való belső együttérzésünknek ér- zülete. Ami az anyagi újjáépítésben eddig történt, s amit az uj terv ígér, a régi íaők minden anyagi segítségénél mélyebb hatású tenát a mi tudományos munkánkra. hégi kivánaimaink teljesülnek, falakat húznak fel, termek, intézetek tágassága vár majd bennünket, az ujjáépitdsből uj é- pitkezés lett, váratlanul a katasztrófa után. Országunk küzdelmes helyzetében váratlanul, a tudós anyagi egzisztenciáját nem hogy szükitették, hanem erősítik, s itt kül .nősen fi yelemrérnéltó az a kedvező elbánás, amiben, még a gyakorlati pályákra képző karokhoz viszonvitva is, a mi bői- esés zii'írunkat részesítették.

professzoraink nosszu évtizedeken át a kicsiny intézetek egész sorát alakitották ki a tanszék:! melleit, sok egyéni fáradozással, akran minden könyvespolc beszerzése körül, a változatos specialitásoknak impozáns rendszere alakult ki a Karo a, reads ze r, am elv '.jen mind en könyvtárszobát a személyes gond