Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1948-1950 (HU ELTEL 8.a.51.)

1949. május

- 6 Nincs szükség itt arra, hogy az ötéves tervben foglaltak reánk vonatkozó részleteit ismertessük. Ez az ötéves terv sok- évtizedes vágyaink, remén eink, elgondolásaink, soha nem képzelt megvalósulási kezdetének foQlalata. Ebből bennünket a megvalósulás ténye és biztosítéka érdekelhet.

A t:rvben foglaltak nem Ígéret többé, amit a múltban mindenkor kaptunk, hanem me^bale- sitás, amit a hároméves terv csodás teljesítményei igazolnak s amelynek rendíthetetlen biztosítéka a népi demokrácia, annak is szocialista fejlődési irányelve. Ennek a fejlődésnek erői a dolgozó népben gyökereznek, amelyhez tartozónak valljuk magunkat s amelynek jólétét tudományos munkánkkal szolgálni kiváltuk, nem azért szolunk most erről, hogy hiuakat keressünk, ebből az alkalomból csak az elgondolások nagyvonalúságát kell kiemelnünk, értékelnünk, ho0y ezek szerint szabhassuk me0 magatartásunkat. így biztosíthatjuk tudományos munkánk jogát, elismerését és tudományos munkalehetőségeink további fejlesztését.

Az elmúlt rendszerek örökös "igéretfölűjéről " a me0valósitások területére léptünk.

A hároméves terv szélesre tárt kaput nyitott számunkra, hogy megmutassa a fejlődés útját. Leckénk nagyon könnyű s a kérdési, mely abból adódik, könnyen megválaszolható, helyik utat kell választanunk? Azt-e, amely kevés kár váltságosok érdekében ártatlan emberek millió in^k legyilkolására, Istenre vagy királyokra visszavezetett előjogok védelmében, idejétmúlt hagyományok kritikátlan tiszteletében, emberek megkülönböztetésére, "fajtázására" vezet, avagy azt az utat, amely részünkre a tudományos megbecsülést soha nem tapasztalt m^don és mértékben, intézményesen megadta, amely mindenki szárára egyformán biztosítja.

___-