Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-ELTEL 8.a.44.)
1939. június 1. választó ülés
2. (ft befejezését. Idősebb, nyugdíjas kollegáink közül is csak az egyetlen Winkler Lajost ragadta el a halál. Fájdalmas veszteség volt ez is, de aki a korábbi évek tragikus halálkrónikájára gondol vissza, béké_ sen nyugszik meg Isten akaratában. Most pedig hadd köszönjem meg a t.Kar minden egyes tagjának, amiért fáradságos munkámban segítségemre volt, hiszen csak megértésre, jóindulatra találtam minden oldalról. Egyetelen kérésem van, a jövőre nézve: vegye a t.Kar melengető pártfogásába az újszülött csecsemőt, kinek vil ágr aj ött én él tevékenyen közreműködhettem; a Magyars ág tudományi Intézet számára kérem továbbra is a Kar jóindulatát és áldozatkészségét. Szentül hiszem, hogy kellő kitartással és körültekintő vezetéssel ez az intézmény Karunkra még nagy tudományos és erkölcsi tisztességet hozhat. Az Intézet működésének mintegy preludiumául rendezett jó magyar ejtési verseny példaadó sikere a magyar közvéleményben bizonyítja, hogy a tiszta tudomány területén maradva is Karunk az eddiginél is nagyobb mértékben részt vehet a legszebb nemzeti feladatban, a magyar nemzetiség kiépítésében. Nemcsak részt vehet, hanem részt is kell vennie, a mai nehéz, katasztrófákkal, eszmei zavarokkal terhes időben. csekedhet is, mint elődeimé, talán dicsekvés nélkül állíthatom, hogy minden erőmet a t.Kar előlegezett bizalmának kiérdemelésére fordítottam s mikor még egyszer megköszönöm a mélyen t.Kar bizalmát és támogatását, a mai dékánválasztó ülést megnyitom, » Dékán felolvassa a Horváth János ny. r.tanártól érkezett levelet. » Méltóságos Dékán Úr ! Báp betegségemből felgyógyultam, egyelőre még tartózkodnom kell minden rendkívüli munkától és megerőltetéstől. Nem váll alhatnáin el tehát a jövő tanévre a dékán- ságot sem, ha kartársaim többsége esetleg -mint forma szerint soron sék közölni a Tekintetes Karral ezt a nyilatkozatomat. Méltóságodnak Kiváló tisztelettel hive Horváth János s.k. Budapest, IS 39 .május 30. » Ez a bejelentés egyrészt sajnálatos, s másrészt örvendetes, Ha dékáni tevékenységem szerényebb eredményekkel dilevőt- engem óhajtott volna azzal megtisztelni. Kérem,