Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1927-1928 (HU-ELTEL 8.a.33.)
1928. június 1. választó ülés
-3A beiratkozások befejezése után megtartott tanév - megnyitó ünnepélyünkön, melyet a kultuszminiszter úr személyes megjelenésével tisztelt meg, egyetemünk ezévi rectora s Karunk nagyérdemű tagja, Fináczy Ernő ny.r.tanár tartott mélyenjáró megnyitó beszédet, melyben a klasszikus nyelvek tanításával elérhető magasabb lelkiség kiművelését sürgette. Utána Karunk ezidei dékánjának jutott a szerencse, hogy tanévmegnyitó beszédet mondhasson, melyben » Az okszerff népesedéspolitika élettudományi alapjáról » értekezett, lefektetvén azokat az alapelveket, melyek egy testében ép és lelkében emelkedett^ hazáját szerető s fajára büszke nemzedék kitermelését biztosíthatják. Akik ünnepélyünkön megjelentek, szemtanúi voltak an_ nak a lobogó lelkesedésnek, mellyel az egyetemi ifjúság s a megjelent előkelő közönség a dékán fejtegetéseit fogadta és mindvégig kisérte. Annál elszoraorítobb tehát az a gyűlölködő hang, melylyel a körúti, fejlett technikájú » sajtó az előadást kommentálta s annak tt tárgyát és egész szellemét meghamisítva tendentiósus hireivel még a bécsi, londoni és newyorki zsidó sajtót is hajmeresztő rágalmakkal árasztotta el, - illusztrálván ezzel azt a mély és áthidalhatatlan szakadékot, mely a magyarság igaz érdekei s a körúti sajtó közt tátong. A fentebbi jelenség természetesen legkevésbbé sem érintette az egyetemi oktatás rendes menetét, azonban nem csekély zavart keltett a numerus clausus-törvény megváltoztatására irányuló képviselőházi tárgyalás, mely az egyetemi hallgatóság megmozdulását is elkerülhetetlenné tette. A kormány állitólag a külföldi zsidóképviseletek nyo- mására, valójában azonban a hazai nagyhatalmi! zsidók unszolására el akarta törülni a numerus clausus-törvény faji'rendelkezését, melyet a hazai zsidóság megbélyegző stigmának, sárga foltnak, érzett magán. Szándékát -mint ismeretes- teljes mértékben keresztül is vitte, mert a magyar közvélemény s az egyetemi ifjóság erőtlen ellenállása semmiképp sem tudta ellensólyozni^ az egységespárti fegyelem ütőerejét.
