Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. december 14.

7

előadásokat. Megengedi, hogy Vári byzantiologus is s hiszi is, hogy időnként egy-egy byzantiologiai elődadást is fog tartani, de o maga kijelentette, hogy kötelezettséget nem vállal. Az a körülmény, melyet a jelentés hangoztat, hogy legközelebb habilitálni fogják Moravcsik Gyulát a középgörög philologiából, nem nyugtatja meg: Moravcsik Gyula más egyetemre kerülhet, ide tehát intézményes intézkedés keli. Hogy az ilyen tanszék a tudományos szükségletek kielégítése szempontjából milyen fontos, amellett tanúskodik az, hogy az utolsó 20-25 esztendcT- ben mindenfelé Európában uj középgörög és uj-görög philologiai tanszékek keletkeztek, sót az oláh állam is uj, ilyen körű tanszéket állított fel Kolozsvárott. A legújabb időkig a három classica-philologiai tanszék hármas jellegű volt: Némethy a latin, Hegedűs, ill. Vári az ó-görög, Pecz Vilmos a kozép-és ujgörög tanítására helyezte a fosulyt. Aggodalmai vannak a munkafelosztásra nézve is. Hornyánszky a történet felé őri éntálodott, első sorban történész, amit az a körülmény is bizonyit,hogy ot az Akadémia a II., történeti,bölcsészet és társadalomtudományi osztálya választotta be tagjai közé, s nem az I., vagyis a nyelv- és irodalomtudományi osztály. Annak idején,

/r

midőn az ókori történeti tanszék betöltéséről volt szó, a kiküldött bi-