Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. december 14.

6

kit jelentékeny sfcámmal szoktak hallgatni. Nemcsak class.-philolo- giai és byzantiumi philologiai munkássága van, hanem uj-görögül is legjobban tud az országban. Nem szabad elfelejteni, hogy Pecz Vilmos tanszéke kreálásánál politikai szempontok is voltak döntök; mi kis nemzet vagyunk, miránk nézve nem lehet közömbös, ha a görög nép sympathiáit is birjuk. Meggondolva mindezeket, ellenjavaslatot tesz és meghívásra ajánlja Gyomlay Gyulát. Némethy Géza eleget tesz Négyesy kívánságának és szemlét tart a

ff

számbaveheto philologusok és irodalmi munkásságuk s tudományos értékük felett. Nem tartja azonban méltányosnak, hogy olyanok is, kik köztudomás szerint nem refleetálnak a tanszékre, itt nyilvánosan,szigoré bírálatban részesüljenek.Betűrendben nyilatkozik ezután Csengery János, Darkó Jeno,Förster Aurél, Gyomlay Gyula, Huszti József és Láng Nándor quali fikáitságáról.

Petz Gedeon, mint következő fel - szólaló, nem akar elienjavaslatot tenni, de hozzászól sine ira et studio. Hibáztatja mindenekelőtt a bizottsági jelentésben azt, hogy átsiklik a tanszék jellegén.Annak idején egy kiséro levél kötelezte Pecz Vilmost arra, hogy a classiea- philologia mellett a közép- és uj- görög philologia köréből is tartson