Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)
1923. szeptember 17.
12 tott. Siegescu József e.l.prodékán a doctori értekezés bírálati dijának 12,000 koronában, a szóbeli vizsgálat dijának pedig tárgyanként 6000 koronában való megállapitását javasolja, mert a dékánnak az előmunkálatokkal nagyon sok dolga van. Négyesy László folhivja Ballagi Aladárnak, mint régi tagnak, figyelmét arra, hogy tud-e egyenlőtlen részesedésről: a Dékán az értekezés után is kap, holott bele sem tekint.Ballagi Aladár szerint mindig egyenlő volt a részesedés s ezért ilyen i- rányban is tesz javaslatot.Winkler Lajos a nagyobb dékáni részesedés mellett szólal fel. Melich János rámutat arra, hogy a középiskolai tanárvizsgálatoknál a leiratban lefektetett elvek nem vezetnének cél- hoz, ott is az egyenlő elosztás elve divik. Petz Gedeon ajánlj a,hogy a Dékán is 4500 koronát kapjon,miként minden biráló. Bleyer Jakab szerint a leiratban megállapitott szigorlati dijak úgyszólván a semmivel egyenlők. Rámutat a doctori szigorlat és a tanárvizsg& között fen- forgó nagy különbségre.A tanár - vizsga kenyérkeresetre képesit( közbeszólások: a doctoratus is !); a doctori szigorlat letétele régente sok pénzbe került, a doctori értekezést pl.ki kellett nyomatni. Manapság ez a szükség nem forog fenn. A szigorlati dijak alacsony volta miatt gyenge hallgatók is doctora-