Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. szeptember 17.

13 tusra jelentkeznek.Rámutat az idő­tartamra is, melybe egy doctori szi­gorlat kerül. Inkább elképzeli azt, hogy a doctori szigorlatot nem dí­jazzák, mint ilyen rosszul. Négyesy László arra hivatkozik, hogy régeb­ben egy félévi tandíjjal volt egyenlő a szigorlati dij. Siegescu József e.i.prodékán újból rámutat arra,hogy a szigorlatokkal sok dorga van a Dékánnak; javasolja, hogy legalább erre a félévre nyugodjék bele a kar a leirat rendelkezéseibe. Négyesy László félreértett szavait igazitja helyre a prodékánnal szemben. Kornis Gyula Négyesy László gondolatát,hogy a szigorlati dij legyen egyenlő a félévi tandijjal, pártolja; hivatko­zik arra, hogy mig békében az évi szigorlatozók száma kb. 70 volt,ta­valy ez a szám 126-ra szökött fel; a doctoratus prestige-ének szemelött tartása hozza magával, hogy azt in­\ ditványozza, hogy ne 18,000,hanem 50,000 korona legyen a szigorlat dija. Winkler Lajos kifejti, hogy a doctori szigorlat mennyiben képesit kenyérkeresetre is. Bleyer Jakab egyenesen a legolcsóbbnak tartja je­lenleg a bölcsészettudományi docto- rátust. Domanovszky Sándor felszóla­lása után Mágocsy-Dietz Sándor is rámutat a rendeletben közzétett fel­osztás visszásságaira, Siegescu Jó­zsef prodékán ellenben arra mutat rá, hogy egyenlő felosztás esetén a gyógyszerészeket vizsgáló tanárokat

Next

/
Thumbnails
Contents