Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. szeptember 17.

13

tusra jelentkeznek.Rámutat az időtartamra is, melybe egy doctori szigorlat kerül. Inkább elképzeli azt, hogy a doctori szigorlatot nem díjazzák, mint ilyen rosszul. Négyesy László arra hivatkozik, hogy régebben egy félévi tandíjjal volt egyenlő a szigorlati dij. Siegescu József e.i.prodékán újból rámutat arra,hogy a szigorlatokkal sok dorga van a Dékánnak; javasolja, hogy legalább erre a félévre nyugodjék bele a kar a leirat rendelkezéseibe. Négyesy László félreértett szavait igazitja helyre a prodékánnal szemben. Kornis Gyula Négyesy László gondolatát,hogy a szigorlati dij legyen egyenlő a félévi tandijjal, pártolja; hivatkozik arra, hogy mig békében az évi szigorlatozók száma kb. 70 volt,tavaly ez a szám 126-ra szökött fel; a doctoratus prestige-ének szemelött

tartása hozza magával, hogy azt in\

ditványozza, hogy ne 18,000,hanem

50,000 korona legyen a szigorlat dija. Winkler Lajos kifejti, hogy a doctori szigorlat mennyiben képesit kenyérkeresetre is. Bleyer Jakab egyenesen a legolcsóbbnak tartja jelenleg a bölcsészettudományi docto- rátust. Domanovszky Sándor felszólalása után Mágocsy-Dietz Sándor is rámutat a rendeletben közzétett felosztás visszásságaira, Siegescu József prodékán ellenben arra mutat rá, hogy egyenlő felosztás esetén a gyógyszerészeket vizsgáló tanárokat