Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1919-1920 (HU-ELTEL 8.a.25.)

1920. július 5. XII. rk

megállapított 5%-ba nem tudható be. Csakhogy a kérdés megoldása nem olyan egyszerű s ha közelebb akarunk hozzá férkőzni, mindenekelőtt két alkérdésre kell széttagolnunk , vagyis meg kell vizsgálnunk 1/., minő befolyással van a keresztség fölvétele a zsidó anthropoíógiai bélyegeire,

2/. milyen befolyást gyakorol lelki világára.

Hogy a keresztség fölvétele közvetetlenül nem érinti a zsidó fajtabélyegeit, az annyira világos, hogy erre kár a szót vesztegetni. A kikeresztelkedett zsidó teste szerint, tehát anthropoíógiai eharaeterében hamisítatlan zsidó marad, mindazonáltal mégsem állítható, hogy a keresztség felvétele semminemű következménnyel sem jár, csakhogy ez a következmény nem közvetetlenül a kikeresztel- -kedő egyénen, hanem csak utódain szokott beállni.

Nem általánosan ugyan, de mégis túlnyomó esetben azt tapasztaljuk, hogy a kikeresztelkedett zsidó már másfajtájú, tehát nem zsidó élettársat választ, úgy hogy ebből a kereszteződésből az első nemzedéksoron félve rko re sok születnek, melyek, minthogy úgy az apának,mint az anyának minden tulajdonsága bennük van, törzsfajú -zsidóknak többé nem mondhatók.

És ezek a félvér-koresok mégis a zsidó fajtához számítandók, mert az ő ivadékaik a Mendel-féle öröklés-törvény értelmében 1:2:1 arányában válnak szét, úgy hogy egy tisztán örökítő, vagyis telivér zsidó, egy telivér nem zsidó és két újólagos félvér-kores lesz közöttük, mely utóbbiak ismét tovább hasadnak.

Magyarországon az ilyen vegyes házasságból született gyermekekről még nines megbízható statisztikánk, nem mintha nem rendelkeznénk elegendő vizsgálati anyaggal, hanem, mert ha valaki nálunk efféle kérdésekkel tudományos szempontból foglalkozik, nyomban rásütik az antiszemitaság bélyegét, a miből az látszik, hogy a

magyarországi zsidók még nagyon elfogultaK az ilyen kérdésekkel szemben.