Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1919-1920 (HU-ELTEL 8.a.25.)

1920. július 5. XII. rk

gelve be kell látnunk, hogy bizonyos elhárító intézkedésekre itt is nagy szükség volna, azonban mindig azzal a föltétellel, hogy a magyar egyetemeken, a tanszabadság ez erős váraiban, a. tanulás szabadsága se szenvedjen csorbát.

Ezt pedig olyképen érhetjük el a legigazságosabban, ha a hazánkat lakó valamennyi népfajtának , tehát az államalkotó magyarságnak is, teljes mértékben biztosítjuk e jog kihasználásának lehetőségét. E mellett azután önként érthető, hogy mi is kívánjuk a zsidó hallgatók felvételét azonban épen valamennyi népfaj jogainak egyforma megóvhatósa érdekében csak a népesedés arányában.

Ennek megállapítására vegyük alapul legutóbbi hivatalos statisztikánkat s ha egész Magyarországon 21 millió lakosra 1 millió zsidó esett, akkor a csonka Magyarország 7 millió lakosának 330,000 zsidó felel meg, úgy hogy a beiratkozott nem zsidó halIgatóságnak 21-ed része lehetne zsidó, vagyis minden 100 nem zsidó hallgatóval 4'7, tehát kereken 5% zsidó hallgató volna fölvehető . ^ *

Az egyetemre fölvehető zsidók százalékának megállapításával azonban még mindig nincs befejezve ez a kérdés, mert még az is eldöntendő, vájjon ebbe az 5%-ba a kikeresztelkedett zsidók is beszámitandók-e,

vagy sem ?

Látszat szerint nagyon könnyű erre a kérdésre megfelelni, mert lépten-nyomon halljuk, hogy " a kikeresztelkedett zsidó már nem zsidó" s ha ez igaz volna, akkor természetesen könnyű volna kimondani,hogy a

1/. Az én számításom csaknem pontosan egybevág,Zolischan adataival. Szerinte Magyarországon 10,000' lakosra 442 zsidó esik, tehát 4.4%. /Das Rassenproblem,

1910, p. 437./ ’