Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1919-1920 (HU-ELTEL 8.a.25.)

1920. július 5. XII. rk

-6Ilyen és hasonló tapasztalatok után föltétlenül kívánnunk kell, hogy a zsidó hallgatók mértéktelen beözönlése intézményesen gátoltassék meg, mert az eddigi ütem betartása a magyar egyetemek teljes elzsidósodására vezetne.

Hogy ennek azután minő hatasa volna az egesz magyar közéletre, azt bajos megállapítani, de a magyar önérzet bizonyára előre is tiltakoznék olyan állapotok ellen, mint a milyekeket a németországi nemzeti szocialista pért egyik kiáltványa ekként jellemez:^Ueberall in unserem Vaterlande, wo heute Juden und Deutsche Zusammenwirken, sehen wir den Juden als Arbeitgeber - als Herrn, den Deutschen aber als Arbeitnehmer - als Diener, als Kneeh des Juden ". 1/.

Quid nunc ? Mi itt a teendő ?

A legközelebbi bizonyára az, hogy komolyan szémot kell magunkkal vetnünk, vájjon azt a mi szertelen liberalitásunkat, mely 1848 óta minden intézményünkön piros fonalként húzódott végig, az egyetem kormányzatában is megőrizzük-e; és vájjon továbbra is minden megszoritás nélkül őrizzük-e'meg, avagy foganatositiunk-e bizonyos- óvó intézkedéseket, melyek megtételére közéletünk jeleseinek súlyos aggodalommal telt nyilatkozatai is serkenthetnének bennünket ?

Nyílt titok ugyanis, hogy a .szabadelvűség eszo/

Jneivel őszintén egybeforrt br.Eötvös Lóránd "kevéssel halala előtt, továbbá gr.Andrássy Gyula miskolczi prog- rammbeszédében és_Prohászka Ottokár 4//‘ számos nyilatkozatában, sok más honfitársunkkal együtt mily határozottan rámutatott arra a nagy nemzeti veszedelemre, mely az utóbbi évtizedek féktelen liberalismusából szakadt reánk.

E jelenségeket az egyetem szemszögéből mérle1/. Ludwig Woltmann, Politische Anthropologie,1903,p.308.

2/. Pékár Dezső.Br.Eötvös Loránd emlékezete;Termés-zettud.

Közlöny,1920.márc. fűz.,72.lap

3/. Nemzeti Újság,1920.junius 24.sz.l.lap.

4/. U.o.