Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1919-1920 (HU-ELTEL 8.a.25.)
1920. július 5. XII. rk
tanárainak teljes ülése határoz végérvényesen. 5/. Ez az intézkedés a gyógyszerészhallgatókra s a jog- és államtudományi karon az államszámvi- teltanra beiratkozni kivánókra nem terjed ki, azonban a miniszter az illetékes karok javaslatára itt is megszabhatja a h°Ugatok számát. Az itt bemutatott javaslatokat mérlegelve megállapíthatjuk, hogy ámbár a megokolást és a gyakorlati kivitelt illetőleg némi eltérés van köztük, a lényeg tekintetében valamennyi javaslat azon az egységes alapon áll, hogy az egyetemeken és főiskolákon a hallgatók létszámának a csökkentése, illetőleg korlátozása kívánatos, csupán Tuzson-János egyet.tanár vélekedik akként, hogy a numerus clausus behozatala ez idő szerint "nem fontos". Arról, hogy a numerus clausus bevezetése miért szükséges, illetőleg mi teszi jogosulttá, voltaké- pen egyik javaslat sem nyilatkozik. A Kar által kiküldött bizottság nem tud módot annak kielégítő megvalósithatására; a kormány javaslata gyakorlati rendszabályokkal pótolja a megokolás hiányát s csupán azt az önmagában helyes didaktikai motívumot állítja előtérbe, hogy az egyetem ne vegyen föl több hallgatót, mint a mennyinek alapos kiképzését biztosítani is tudja; Tuzson János az egyetemi oktatásnak csak azt az időhöz nem köthető s önként érthető kellékét domborítja ki, hogy az egyetemen csak a nemzethűség és a törvénytisztelet tekintetében kifogástalan egyének nyerhessenek oklevelet s egyedül az ötö& igazoló bizottság érezte annak szükségét, hogy nagy általánosságban bár, de mégis rámutasson a numerus clausus kérdésének amaz elengedhetetlen szempontjára, miszerint a társadalmi egyensúly megóvása érdekében minden faj, felekezet és nemzetiség csak a lakosság számarányában küldhesse fiait 1 az egyetemre.
