Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 7.a.74.)

1972. december 19. II. rendes

- 18

függésének lényege abban van, hogy mi dönti el a birói Ítélet norma-jellegét. A jogi norma érvényessége véleménye szerint abban az értelemben is társadalmi jellegű, hogy a jogszabály non konkrét, egyedi esetre vonatkozó érvényei, hanem az érvényesség társadalmi általánosságának igényével fogalmazza meg az állami parancsot. Ebből viszont az következik, hogy ha a biró tevékery- ségében az érvényesség általánosságának bizony os fokát jelentő és eredményező állandóság,tartés ismétlődés alakul ki, ezzel a birói döntés átlépi az egyszerű jogalkalmazás fokát és jogalkotássá változik. A legfelsőbb Biróság elvi döntéseiben megnyilvánuló állásfoglalás jogalkotást jelent mindaddig, amig a szó- banforgó elvi döntést az állam illetékes szervei nem helyezik hatályon kivül.

Azt hiszem, a szerzőnek igaza van abban, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás merev szembeállításának, feltétlen különválasztásénak némi feloldására, meghaladására törekszik. Igaza van abban is, hogy a törvény és a birói jogalkotás között a különbség mindenekelőtt a kiindulópontban van. A törvényhozó tevékenysége a társadalmi viszonyok általánosságából indul ki, s e viszonyokat értékelve általános érvényű normákat hoz létre. A biró tevékenysége viszont kiindulásában konkrét, egyedi. A kétféle tevékenység azonban nem feltétlenül zárja ki egymást, hanem kölcsönösen feltételezik egymást és átmennek egymásba. Ha a birói döntés az érvényesség meghatározott általánosságára tesz szert, gyakorlatként állandóan ismétlődik és általános szabállyá fogalmazódik, a jogalkotás szintjére emelkedik és birói joggá válik. Kétségtelen, hogy a törvény előnye a viszonylagos stabilitás, rögzítettség és megismerhetőség , mig a birói jog előnye a hajlékonyság, az egyes esethez, vagy az esetek ismétlődő sorozatához való könnyebb alkalmazkodás. Ezeket az előnyöket azonban az államépités, az államvezetés során megfelelően párosítani lehet és kell is. A szocialista jogi elméletben a birói jogalkotás irányában kifejlődött bizalmatlanság voltaképpen a bíróságokkal szemben fennálló bizalmatlanság tükröződése. Nincs azonban ok ennek a bizalmatlanságnak a fennmaradására v,'r