Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 7.a.74.)
1972. december 19. II. rendes
a szocialista államgépezet kifejlődésével és megszilárdulásával párhuzamosan a biróságok a birói gyakorlat is megfelelően átalakul. A szerzővel tehát a jpg kétféle formájáéra vonatkozó nézetében feltétlenül egyetértek. A hatodik és utolsó fejezetben foglalkozik a szerző most már kifejezetten a jog marxista ontológiájával. Ebben a fejezetben néhány - mindenekelőtt az 'értékelméletre vonatkozó - korábbi ellenvetés kivételével megítélésem szerint eleget tesz a legtöbb követelménynek, amelyet egy marxista jogi ontológiával szemben józanul támasztani lehet. Mint Írja, számos kérdésben maga sem törekszik a teljességre, ennek a könyv terjedelme gátat is szab. Hiszen voltaképpen minden kérdésről, amelyet ebben a fejezetben tárgyal, egész monográfiát lehetne Írni. Az itt tárgyalt főbb kérdések ugyanis / a jog helye és alapja, a jog lényege és tartalma, a jog érvény essége, a jog történetisége/ megközelítőleg az egész jogelmélet lényegét teszik ki. Ezekhez a fejtegetésekhez viszonyitva a problémák exponálása céljából előrebocsátott , de később is visszatérő, főleg egzisztencialista szerzőiétől származó elvont, spekulativ gondolatok szinte ironikusan hatnak. A szerző mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a marxista jogelmélet a jog helyét és alapját a társadalmi viszonyokban látja. Az embereknek eleve, amióta csak léteznek, szükségük volt egymásra, szükségleteiket és képességeiket csak egymással való állandó érintkezésben, társadalmi folyamatban clégithették, illetőleg fejthették ki. Ezekből a társadalmi viszonyokból a marxista szociológia kiemeli a t ermelés i viszony okát, mint alapvetőket, valamennyi többi viszonyt meghatározókat, Ennek alapján a marxista jogelmélet a jog helyét a társadalmi viszonyok totalitásában jelöli ki, azt a tényezőt pedig, amely a jogot végső fokon meghatározza, a tá^sadalr or, mir. • denkori termelési-gazdasági viszonyokban látja, A jog lényegei - és tartalmára irányuló ontologikus kérdéseket a marxista jogelmélet a matorialista dialektika visSzatükröződési elméletével válaszolja meg. A jog, mint társadalmi ob jektiváció, mint fel- épitményi jelenség a mindenkori, adott gazdasági-társadalmi viszonyok sajátos visszatükröződése. Mint a vissz átülő: öződés minden fajtája, a jog is az objektiv valóságot ábrázol ja 5 A
