Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)

1971. december 2. III. rendes

- 14 meghatározást vegyünk be, amely tekintetében már teljesebb egyetértés van a tudományban, amely nyitva hagyja egyben az utat az előtt, hogy a tudomány fejlődésével később pontosabb és konkrétebb választ tudunk adni a társadalom gazdasági rendjére, a gazdasági viszonyokra, azok jogi szabályozására vonatkozólag.

Visszatérnék még a 2. §-hoz, amely szerint az állampolgárok a munkahelyükön ás a lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Ez a megfogalmazás pontatlan. Milyen közgyüek intézésbenvesznek részt?

dr. Névai László: Szavaznak elsősorban a lakóhelyükön.

dr. Berényi Sándor: Nem ezt értjük alatta. Az átlagember a lakóhelyén illeszkedik be a közügyek intézésébe, jelenti ez a helyi közösség vezetésében való részvételt, a nagyobb körzet, közösség életében való részvételt, sőt az egész állam életében való részvételt^ és a legkevésbé a szavazást. Jelenti ez a részvétel egyben azt is, hogy az országgyűlési képviselő köteles beszámolót tartani. Ez a részvétel nem csak az állami szervezethez kapcsolódik, gondolni kell itt a Népfront szerveire, a szakszervezeti szervekre, amelynek kerületi szervei is vannak. Egy kissé pontosabban kellene ezt a kérdést kidolgozni.

Ami az állami szervezetet illeti, csak a leglényegesebb kérdéseket érintem. Ilyen az Elnöki Tanács összetétele.

Az Elnöki Tanács összetételéből kizárnám a miniszter- helyetteseket, mert ez összeférhetetlen. Az Elnöki Tanács az egész állami élet törvényessége, alkotmányos rendje feletti felügyeletet gyakorolja. A miniszter- helyettes tisztsége ezzel a ä funkcióval összeférhetetlen, mert önmagát felügyelné. Egy miniszterhelyettes az állami élet nagyon széles területéért felelős. Összeférhetetlennek látszik például, hogy a saját minisztere felett felügyeletet gyakoroljon és igy tovább.

Itt tehát továbbmennék a kizárását, gondolkodni kellene azon, hogy nincs-e még olyan személy, akinek a tiszt-