Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 7.a.70.)
1971. február 16. III. rendes
г bogy Fejér és Hajdú megyéből kevés a jelentkező. Ä budapesti jogi karnak azonban a budapesci hallgatókkal kell elsősorban számolnia és itt is nagyon sok a munkásszármazásu fiatal, ezeket a budapesti igényeket kell kielégíteni, ugyanakkor természetese, ösztönözni kell a parasztszármazásu fiatalok továbbtanulását. Nem tud egyetérteni azzal, hogy azért jelentkezik a jogi karra kevés munkásszármazásu fiatal, mert lebecsülik az értelmiségi és különösen a jogászi szakmát. Ennek ellenkezője a helyzet: azért nem jelentkeznek, mert úgy érzik, hogy nincs esélyük a felvételnél. Példa erre, hogy a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatóinak nagy többsége paraszt- származású, kérdésekre pedig azt válaszolják, hogy nem mertek a debreceni egyetemre jelentkezni, mert nézetük szerint nincs esélyük. A csalá^knak is van olyan magatartásuk, hogy a fiatalok inkább olyan technikumokból főiskolákká fejlesztett intézményekbe jelentkeznek, ahonnan hamarabb kerülnek kereső foglalkozásba. Komplex intézkedésekre van szükség, hogy ezen a helyzeten javítsunk. dr. Sárándi Imre dékán nézete szerint az előterjesz- ifjúság kutatására vonatkozó részek arra vonatkoznak, hogy a jogász ifjúság körében kell ilyen munkát végezni. Nem kell ehhez feltétlenül megrendelő, a Kar társadalmi munkában is végezheti ezt, tehet ilyen javaslatokat az oktatóknak. A nevelési bizottság rámutathatna azokra a területekre, ahol szükség van kutatásra. Például kutatni lehet azt, hogy miért nem jönnek a Szabolcs-, Szatmár megyeisi: parasztgyerekek a Jogi Karra. Gondolni kell itt arra a környezetre, amelyben a kis helységekben működő iskolák vannak, ahol nincs kulturális környezet, nincs szinház, sőt még mozi sem. Áz ilyen helyről jött fiatalnak nagyon nehéz behozni a városi fiatalokkal szemben fennálló elmaradását, a dékán tapasztalata szerint ehhez két- kétésfél évi szorgalmas munka kell a tehetség mellett.- 5 -
