Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 7.a.70.)
1971. február 16. III. rendes
и tagjai, amit az előző tárgyalások alkalmával még nem mondtak el. dr. Hévai László kérdezi, hogy az előterjesztés 6. oldalán а с/ pontban egy mondatban a hallgatók önképzési formáinál zárójelben fel van sorolva a diákkör, a demonstrátori megbizás, Vajon ezeknek a formáknak a kiszélesítéséről к vagy több formáról is szó van-e, mert a határozatokban ennek nemigen találta a nyomát, dr. kadarász зав Tibor válaszában rámutat arra, hogy az egy-két tanszékről érkezett ilyen irányú javaslat tok körülbelül a konkrétság hasonló fokán állanak, ezen a téren inkább ezeknek a formáknak a Kar részéről való figyelemmel kiséréséről és segítéséről van szó. dr. Serényi Sándor kifejti, hogy szó van az anyagban a kiscsoportos oktatás szerepéről. Ha azonban erre rátérünk, akkor a mai létszám sokszorosára van szükség, a saját tanszékén három oktatóra lenne még szükség ebben az esetben és a tudományos munka előirt növelése céljából még két főre. Ugyanakkor a létszámok fejlődése nagyon lassú. A kiscsoportos oktatás tehát jelenleg csak a létszámemelés egyik indoka. Elég pontatlan az anyagban az ifjúságkutatás terén végzendő munka megfogalmazása, az, hogy nincs intézményesített ifjúságkutatás a Karon. Az igazság az, hogy vannak ilyen irányú publikációk. Ilyen irányú munka lehetséges, csak legyen megrendelő, aki konkrét célt tűz ki, legyen, aki kiadja ezeket a munkákat. Szó van az anyagban arról, hogy Bács, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú, Somogy» Tolna és Zala megyéből kevesen jelentkeznek Karunkra. A helyzet az, hogy ezekből a megyékből nagy számban jelentkeznek a szegedi és a pécsi tudományegyetemre. Persze elgondolkoztató,- 4 -
