Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 7.a.70.)
1971. február 16. III. rendes
z\ dr. Nagy Tibor professzor a munkajogi feltételek kérdését, ezzel nagyon komolyan foglalkoznak ma már felsőbb szervek és magasszintü szabályzat jelenik meg ebben a vonatkozásban előreláthatólag ez év szepten bérében, amely tisztázza a hallgatók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit. dr. Kádár Miklós professzor felszólalásának lényege az, hogy a levelező oktatás alapvetően eltér a nappali tagozatos hallgatóki tanulmányi eredményétől, ez kétségtelen az átlag tekintetében, de a levelező tagozaton elért hármas vagy négyes átlag több mint a nappali tagozaton elért kettes átlag. Végeredményben azonban a Kar oktatóin múlik, hogy milyen eredményt fogadnak el elégségesként és ha a jelenlegi gyakorlatot nézzük, nemigen panaszkodhatunk liberalizmusra, mert az államvizsgákon 7-8 jelentkező esti-levelező hallgató közül 5-6 megbukik. Ez azt bizonyitja, hogy a követelmények, amelyeket ezekkel a hallgatókkal szemben támasztunk azonos vagy máj оидд- nem azonos, mint a nappali tagozatos hallgatók esetében. Kétségkívül fel lehet vetni azt a gondolatot, hogy az egységes diplomarendszer nem jó, nem felel meg a valóságnak. Amig azonban igy van, .addig ebben a körben kell gondolkodnunk és csupán képviselni lehet azt az álláspontot, hogy hozzunk létre különböző szakiskolákat. Egyetért azzal a gondolattal is, hogy valamilyen vizsgával kell zárni a tanfcervbeE felvett tárgyakat. Á jelenlegi egyetemi tanulmányi és vizsgaszabályzat bonyolultságéban azonban megnehezíti ennek a gondolatnak a keresztülvitelét. A tanterv további kidolgozásánál figyelembe kell venni ezt az elvet, de úgy, hogy ne sértsük meg a jelenlegi vizsga- szabályzatot . Végül összefoglalva javasolja, hogy a kari tanácsülés fogadja el az előterjesztés alapgondolatát, de mielőtt a Kar az anyagot a minisztériumnál felterjesztené, az elhangzott észrevételek alapján még egyszer- 51 -
