Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 7.a.70.)

1971. február 16. III. rendes

- 25 XT

azoknál az okoknál fogva, amelyeket az előterjesztés tartalmaz. Ki kell azonban innen bizonyos kategóriákat szűrni, ilyen például az a kategória, amelynek kell valamilyen jogi végzettség, de ehhez elég lenne egy jogi főiskola, amely képesítene igazgatási munkakörök betöltésére, ilyen például a belügyi főiskola, az ottani hallgatók fele nem fog élni azzal a jogával, hogy továbbtanuljon az egyetemen, nem is feltétlenül szükséges, mert hiszen egy kriminalisztikai szakembernek nincs szüksége a polgári jogra. Nemrég egy könyvben összegyűjtötte 40 ország anyagát, ahol rendkivül nagy számban vannak ilyenfajta iskolák, amelyek közbülső helyet foglalnak el a középiskola és az egyetem között. Az oktatási szakemberek azt mondják, hogy drága dolog kiképezni egyetemen embereket olyan ismeretekre, amelyek azután a munkakör betöltéséhez nem kellenek. A tanácsi apparátusban rengeteg munkahely van, amelyhez megfelelő tudás szükséges, de nem kell egyetemi végzettség. Szélesiteni kell a szakiskolák számát és akkor megmenekülünk az olyan emberektől, akik maguk sem kivánnak egyetemi végzettséget szerezni.

Van egy nagyon vékony rétege az esti tagozatnak, és ez az egy diplomával már rendelkezők csoportja: orvosok, bányamérnökök stb. Vajon nem lehetne- e nekik egy speciális szakot létesiteni? Legtöbben közülük kiváló eredménnyel végeznek, különösen disz- szertációjuk gyakran jó. Példának veszi a bányamérnököt. Bányamüszaki hatóságnál dolgozik és ehhez a polgári jog egy részét el kell sajátítania. Ha az ilyen emberek valamilyen ágazati diploma.t kapnának, örülnének. Az egész világon létezik ilyen postgraduális képzés.

Ami konkréten az előterjesztést illeti, egyetért az esti tagozati oktatás intenzivebbé tételével, ha ehhez az objektiv és szubjektív feltételek meglesznek. Objektiv feltétel a több óra ellátásának