Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.68.)
1969. december 16. II. rendes
16 h?./ A büntetőjogban valamely magatartás trrsadr.loi.ira veszélyes jellegét csak olyan beleegyezés zárhatja ki. amely arra vonatkozik, ami felett a beleegyezőt korlátlan rendelkezési jog illeti meg. Ennek a felismerésnek velejárója, hogy a rendelkezési jog korlátáit - többek között - erre is tekintettel indokolt megállapítani. Vajon az élet, a munkaképesség, az egészség, a tc-sti épség olyan értékek-e, amelyek felett a rendelkezési jog korlátlan? Aligha. A társadalom és ezen keresztül az azt alkotó egyének személyes érdeke, s nem utolsó sorban az általános etikai színvonal megköveteli, hogy mindenki a másik colitett érdekeit és ennek elérhetése érdekében a sajátjait is becsülje, óvja, tartsa tiszteletben. hb/ A beleegyezés és a hivatásbeli kötelesség gyakorlást' érdekében ki kell emelni, hogy az ember életkörülményeinek a javítása jegyében keletkező és fejlődő technika és annak a felhasználása, a gép sites - például: a közlekedésben, vagy a háztartásban - egyúttal az emberi életet veszélyeztető források sokasodását is eredményezi.Az ember érdekében beavatkozó orvos, - bár tudományosan igazolt - tevékenysége önmagában veszélyforrás az emberi életet illetően. Köztudomású, hogy - például - egy intravénás injekció, hogy a hasonló körülmények között végbemenő / .kár diagnosztika'-'., akár donátié célját szolgáló /vérvétel, hogy egy sebészi beavatkozás életveszélyes helyzetet teremthet, de legtöbbször az életet közvetlenül veszélyezteti is. A társadalmi erkölcs azt a követelményt állitja fel, hogy a technika és a tudomány fejlődésével együtt járó veszélyforrás szaporodás kiküszöbölésére, de legalább csökkentésére kell
