Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 7.a.64.)
1966. június 28. VI. rendes
- 2 Az Itfélévi vizsgaeredményeк: А II,félévi vizsgaeredmények: kitűnő rendű jeles 15 jó közepes 51 elégséges " elégtelen " A félévi vizsgák átlageredménye: 1,68 2% 12% 15% 52% 19% A vizsgát nem Iroedto aog 12 jhallgató lo vizsga 19 20 ” 37 " 15 " Az edlig letett vizsgák átlageredménye: 2,72 A nem kielégítő tanulmányi eredmény az I,évfolyamon helyesnek tartott szűrési is kifejezi. Az intenzivebb oktatási forma a továbbiakban is magasabb követelményeket támaszt, ezért az igényeket helytelen lonne alábbszállitani, 3./Az oktatási formák és módszerei: :Z első tanév tapasztalatainak tükrében. a,/ Megállapítható, hogy az uj oktatási módszer bizonyos eredményeket hozott a levelező oktatás fejlosztésébon,i Elsősorban a tanszéki oktatók közvetlen részvétele volt gyümölcsöző. Lényegesen megnövokodett a félévközi ellenőrzések jelentősége, hiszen az Írásbeli dolgozatokat és a szóbeli szereplést a vizsgáztató oktatók személyesen értékelték és özei eredménye a vizsgák lofolyását is be- folyásolta./pl.nem kielégítő felkészülés esetén szigorított vizsga/. Az oktatóknak módjuk nyílt arra, hogy lényeges anyagrészeket tüzetesen megmagyarázzanak a hallgatóknak és a kérdésekre válaszoljanak. A magasabb évfolyamokon folyó és felkért szakemberek által vezetett konzultációkhoz képest az uj forma lényeges javulást jelent és biztató kezdetnek tekinthető a levelező tagozat tanulmányi színvonalának emelése érdekében. А II, 'félévben már fokozottabban megvalósult a folyamatos tanulás, mert a kisebb létszámú csoportokban az ellenőrzés hatékonyabbá vált. b»/ A^tantorv egyik alapéivá, hogy a hallgatók legfeljebb két főbb tantárgyat és egy kollokviumi tárgyat tanuljanak félévenként. Ez a hallgatók figyelmének a szétaprózása helyett lehetővé teszi az erőteljes koncentrálást, de egyben lényeges összefüggések rejtve maradhatnak a hallgató előtt. Számolni kell azzal is, hogy a tananyag »érési ideje” lerövidül és a megszerzett ismeretek megőrzése is nehezebbé válik. Ezért indokolt a szorgalmi idő valóságos meghosszabbítása' /szeptember-december, február-május/ a vizsgaidőszak rovására /január,junius/. Ай I,félévi tárgyankénti 12 óráról a II.félévben 16 órára emeltük az óraszámokat. Azonban még ez sem elegse :os. Az oktatók egyöntetűen a foglalkozások számának ós időjének növelését sürgetik, részben a tartalmasabb ellenőrzések, részben az anyag oktatása érdekében. Ez azonban szükségessé teszi a két napra tervezett konferenciák bevezetését. Félévenként 4 konferenciát lehetne szervezni, esetenként 12-12 órában. Egy alkalommal be kell iktatni a tetszés szerinti időben felvehető tárgyakat is /pl.LogikajPszichológia/A jogszabályban biztosított munkaidő kedvezmény valamelyes növelést lehetővé is tesz, A kétnapos foglalkozás arra kényszeríti a hallgatókat, hogy szállásról gondoskodjanak a maguk számára. Hangsúlyoznom kell, hogy ezt szükségesnek tartjuk. Jelenleg ugyanis erőtőljósén korlátozza a foglalkozások hatékonyságát, hogy a hallgatók hajnali /éjszakai/ utazás uéán érkeznek a konfo enciákra, és a .kétszer négyórás konferenciákon a második tantárgy óráin már kimerültön vesznek reszt. Ehelyett zömmel az első napra lohótne beosztani az ellenőrzéseket és a "második napra az anyagban való továbbhaladást. Az órák két'napra történő elosztása esetén a vasúti menetrendhez is jobban lehetne igazodni. Az óraszámok emelésével a tantárgyak között további differenciálást is alkalmazni lehetne.
