Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 7.a.61.)
1963. július 6.
A Művelődésügyi Közlöhy 1963. junius 1-i számában a Nemzetközi jogi tanszéken betöltendő docensi állásra meghirdetett és arra beérkezett pályázat elbírálására dr.Király Tibor dékán az alábbi bizottságot küldte kit Dr.HAJDÚ GYULA tanszékvezető egyetemi tanár, a jogtudományok doktora, a bizottság olnöko; Dr,HARASZTI GYÖRGY egyetemi tanár, a jogtudományok kandidátusa és Dr.TAKÁCS IMRE egyetemi adjunktus; a jogtudományok kandidátusa, a bizottság tagjai. A bizottság 1963. juniUs hó 27-én tartott ülésén megvizsgálta az egyetlen beérkezett pályázatot, amelyet Dr,NÁNDORI PÁL nogbizott docens, a jogtudományok kandidátusa nyújtott be - és ennek oredményeként az alábbiakat terjeszti elő: x Dr.NÁNDORI PÁL 1925 szoptember 16-án Békésszontandráson született. Apja földmunkás volt, 1959-ben meghalt. Anyja tsz. tag. 194-5 januárjától az MKP, majd 1956 októberéig az MDP tagja volt, jelenleg pártonkivüli. 1955-bon aspiráns lett, 1959-bon védte meg disszertációját /A Horthy-korszakbóli revízió..izmus nemzetközi jogi vonatkozásai/, amelynek alapján 1960-'oan elnyerte a jogtudományok kandidátusa fokozatot. ^ 94.6-ban tnniíói képesítést szerzett, őzt követően a Közgazdasági Kar Közigazgatási Osztályára nyert felvételt. Annak megszűnése után 194-8-tól Karunkon folytatta tanulmányait. Szigorlatait 1951-ben kitűnő crcúmény- nyel fejezte be. Egyetemi évei alatt kollégiumi igazgató volt, majd ^ 94.9-ben douonstrdtorként a ’amzetközi jogi tanszékro került. A Kar legrégebben működő fiatalabb oktatói közó tartozik. 1951-ben tanársogédi, 1954-ben adjunktusi kinevezést kapott, 1954— 1957-ig mellékállásban a Ráday-utcai lcollégiun igazgatója volt. Aspiran- turájának megszűnése után 1960-6l-bon akadémiai státusban tudományos kutatóként dolgozott ugyancsak a 'Nemzetközi jogi tanszéken, ahol 1961 november 1-től mb. docensként nyert megbízást, NÁNDORI PÁL kandidátusi disszertációjában behatóan feldolgozta a Horthy-korszak külpolitikájának történetét és több megjelent tanulmányában is.bemutatta az ellenforradalmi uralkodó osztályok revíziós törekvéseit. Publikációiban foglalkozott továbbá a n*et kérdéssel, a semlegességgel és a leszereléssel. Számos ismeretterjesztő jellegű munkája is