Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 7.a.61.)
1963. április 9.
tőséget. Ezért hasznosabb az általános jellegű bírálat terjedelmét rövidebbre szabni s a behatóbb kritikát kategóriánként az anyag egészében kell megadni. A burzsoá nézetek birálata tehát be kell legyen épitve az anyag egészébe. Dr.Kádár Miklós: Mépgyszer hangsúlyozza a lex és az etika közötti kap— ' csolat megmutatásának fontosságát, ezt az orvosi rendtartás ilyen tekintetben ellentmondásos rendelkezéseinek ismertetésével példázza. Dr.Vas Tibor: Megjegyzi, hogy az etikai oktatás keretében foglalkozni kellene az ügyvédi etikával is. Dr.Weltner Andor: Nem érdemes vitatkozni azon, külön az etika program— " ja kapcsán, hogy e tárgy vizsgaköteles legyen-e, mivel e tekintetben több tárgyra vonatkozó egységes dörtést kei: majd hozni. Ami az etikai programot illeti az a javaslata, hogy inkább kevesebbet markoljanak, de kerüljek el^ annak a lehetőségét, hogy a hallgatók az anyagot általánosnak, jelszószerünek érezzék és átfedéseket találjanak az anyagban. Dr.Szatmári Lajos: Olyan határozat hozását javasolja, hogy a tanszékek adják meg Farkas elvtárséknak tárgyuk érintkezési pontjait az etikával. Farkas Endre: Válaszában az etikai nézet - etikai norma problématikáját érintve közli, hogy ezt a moralitás szintjén tárgyalják. Az egyéni-társadalmi érdek témát a humanizmus és a kollektivizmus keretében kifejtik. Közli, hogy a minden egyetemre általános érvénnyel kidolgozott programot négy tagú bizottság készitette el. Ugyanez a bizottság Írja a jegyzetet és a tankönyvet is. A haza#iassag-interna- cionalizmus témáknál érzi a más tárgyakkal történő átfedés lehetőségét, éppen ezért lehetséges, hogy ezt az anyagból kihagyják. A burzsoú etika bírálatával kapcsolatos eredetileg biztosított 2 órás előadást elhagyjak és a bírálatot témánként fogják elvégezni. Megérti az etikai anyaggal kapcsolatos aggályokat és igényeket. Nem xx Kiikax xnjcagg moralizáló, hanem didaktikailag helyesen összeállított, tudományos igényüanyagot kívánnak előadni. Minden esetre megnyugtatónak tartja a spec.koll. eddigi pozitív tapasztalatait. A szabad akarat problémájával véleménye szerint a filozófiai oktatás keretében kell mélyebben foglalkozni. A tananyag egészére vonatkozólag kifejti, látja a szükségességét a jogi karra történő specializálásának. Ezt kívánja szolgálni az erkölcs és jog kapcsolatáról tartandó 2 órás előadás. A másik kiemelendő kérdés csoport a felelősség téma, amelynek jogi vonatkozásait ugyancsak rész letesebben kívánja kimunkálni. Általában az a véleménye, hogy a jog és az erkölcs kapcsolatának helyes bemutatása nagyrészt az etikát előadó oktatók munkájától függ.
