Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 7.a.61.)

1963. február 2.

15 szerencsésnak. Véleménye szerint a retorikát speciálkollégium formájában kellene bevezetni. Oktatására, amely egyaránt fejlesztené a beszéd és irástechnikát, nyelvészt kellene felkérni.

Hajdú Gyula: Ezt a tárgyat gondosan kidolgozott tematika alapján valamelyik perjog keretén belül kellene tárgyalni, a szóbeli készség fejlesztésére helyezve a hangsúlyt.

Berányi Sándor; A retorika bevezetésével mint törekvéssel egyetért, to- vábbá megjegyzi, hogy az államigazgatási jog keretén belül tanitani fogják az államigazgatási iratszerkesztést, - rászánva erre 3-4 hetet az oktatási időből.

Világhy Miklós: Javasolja, hogy az eljárás jogok legyenek kötelesek az iratszerkesztés tanítására. Helyes lenne, ha a retorika oktatásának bevezetését ezzel a javaslattal együtt fogadná el a Kari Tanács.

Névai László: Egyetért Vüághy professzor felszólalásával és megjegyzi, hogy a polgári perrendtartás keretében már eddig is foglalkoztak az iratszerkesztés oktatásával. Véleménye szerint a retorikát speciálkollégiumként kell bevezetni, gyakorlati foglalkozás keretében kell oktatni,olymódon, hogy fejlessze a vitatkozási és beszédjcészséget. A tárgynak az oktatási idő közepén való elhelyezését tartja szerencsésnek.

Móra Mihály: E tárgy bevezetésével egyetemünk bekapcsolódna abba az országos törekvésbe, mely a nyelvhelyesség oktatására irányul.

Király Tibor: A retorikával kapcsolatos vitát lezárja és azt a következőkben foglalja össze:

A. / Kerüljön bevezetésre a retorika, de csak mint nem kötelező speicálkollégium.

B. / A tanrendi elhelyezés tekintetében a Kari Tanács arra az

álláspontra helyezkedett, hogy ezt a tárgyat az I. években gyakorlati jelleggel kell oktatni olymódon, hogy az oktatás különösen a hallgatók szóbeli előadó készségének fejlődését segitse elő.

A Kari Tanács a fenti előterjesztést elfogadja.

Törvénykezési szervezeti jog:

Takács Imre: Beér professzor megbízásából előterjeszti az Államjogi tan^ széknek a tárgy megszüntetésével kapcsolatos véleményét.

Az államjog eddig is tárgyalt olyan kérdéseket.amelyek a törvénykezési szervezeti jog anyaga. Ezeket a kérdéseket az államjogászok a törvénykezési szervezeti jog megszüntetése után tovább részletezik.