Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)

1962. január 26.

támasztása irreális. Ha váfaunely tárgykörből pedig szigorú osztályzást vezetnének be, az a hallgatók elfordulását vonná maga után.

Hasonló £ helyzet a gyakorlati Jegyekkel kapcsolat-; ban is ahol heti egy órás foglalkozás alapján - anélkül9 hogy a tananyag visszakérdezése folyna - t kell osztályozni. Azt javasolja, hogy tárgyanként vizsgálják felül a gyakorlatok osztályozásának szükségességét és a speciálkollégiumokhoz liasonló- í

.

an ez se számítson az átlagba.

ár.Világhy iüklsó: Az előterjesztésből hiányolja a cél meghatározását és annak a követelménynek a támasztását, hogy a tananyagot szigorúbban kell számonkérni. Úgy véli, hogy a hallgatókat a saját tapasztalatuk alapján kell meggyőzni arról, hogy évközben is tanuljanak.

Szigorlatokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy nem látja indokoltnak a több tárgyból egy napon való szigorlatozás rendjének megváltoztatását. Szorítani kell a hallgatókat arra, hogy úgy készüljenek fel, hogy több tárgyat ,egy időben,fejben tudjanak tartani.

Az a véleménye, hogy azokból a tárgyakból, ahol az , évégén szigorlat van ;ne legyen félévkor kötelező I kolokvima. a nem szigorlati tárgyakból peÚig legyen kötelező vizsga.

A speciálkollégiumok én a gyakorlati érik osztályozásával kapcsolatban megjegyzi, hogy azok az állam félrevezetését jelentik. Nem tűrhető tovább ez az állapot.

Javasolja, hogy a levelező hallgatóknál csak egy hónapos /február/ legyen a vizsgaidőszak. / ügy is csak akkor vizsgáznak/.

Szakdolgozatokka1 kapcsolatban az az álláspontja, hogy nem fa terjedelem a döntő. Állami Vizsgáztató Bizottság ©lőtt raegvécfti nem lehet, viszont