Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)
1962. január 26.
I m Fokozni kell a vizsgák kollokviumi jellegét és el kell érni, hogy a speciálkollégiumok ne számítsanak az átlagba* évente csak kőt alkalommal kell államvizsgát tartani és csökkenteni kell a bizottságok létszámát* A szakdolgozatokkal kapcsolatban ne jegyzi, hogy azokat a tanszék fogadja el és az Állami Vizsgáztató Bizottság elé csak az elfő adott szakdolgozatok kerüljenek. Nem helyesli a megvédés jellegét. A követelmények fokozása mellett van éo az az álláspontja, hogy nincs összefüggésbe a doktori cimmoi. A fogalmazási készség növelése érdekében az évfolyamdolgozatok rendszerét továbbra is fönn kell tartani* hr* László Tivadarné8 Az oktatási reformokkal kapcsolatban számos kérdés vetődött fel, ami megoldásra vár. Többek között ilyen kérdés, hogy lohet-e egyáltalán Írásba rögzíteni /osztályozni/ a hallgatók felkészültségét. Továbbiakban azokról a tapasztalatokról beszél, amelyek a pécsi szakaszos államvizsgáztatással kapcsolatosak. Megemlíti, hogy az államvizsga eredményei jobbak az e módszerrel történő vizsgáztatásnál. Felvetődik az a kérdés is, hogy szűkéé es-e az államvizogák jelőniegi rendie* ügy véli, hogy a ssi orlatokkal és diplomamunkával reálisan le- hetne az eredményt mérni. a levelező hallgatók vizsgáival kapcsolatban azon az állásponton van, hogy helyesebb a gyakori) vize ga.- 13 X hr.öohmidt Péter: a speciálkollégiumok osztályozásával kapcsolatban megjegyzi, hogy azok nagymértékben növelik a hallgatók tanulmányi átlagát és igy nem adnak reális képet a felkészültség tényleges állapotáról. Tekintettel arra, hogy a speiálkollégiumok anyagából nincs jegyzet, a magasabb követelmény I x
