Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 7.a.59.)

1960. október 29.

disszertációját. A világnézeti ás politikai követelménye­ket már nehezebb konkrét formában felállítani. Ezárt szük­séges bizonyos önvizsgálat az oktatóknak magukkal szemben. A gyakorlat az, hogy minden évben 4-5-6 oktatóval gyara­podik a kari oktatók létszáma. Ha szilárd bázissal rendel­kezik a Kar, akkor ez minden évben megtörténik. Poglalkozni kell azokkal az emberekkel, akik egyetemi mun­ka végzésére alkalmasak. A legfejlettebb gyakorlati jogá­szokat be kell vonni a. kari munkába. Ezekből az emberek­ből lehet kiválasztani majd azokat, akik a későbbiek fo­lyamán konkrét formában végezhetnének oktatómunkát. Gon- / / WrAi" dőlni kell itt azokra, a£ik 1951-57-ben vegeztek* Ezeket az elvtársakat ismerjük, ezekre kell támaszkodni. A létszámhiányra kell rátérnem, A 8 és 1/2 órás normát £e­vd- ^ lül kell vizsgálni, mert ezVtükrozi a tényleges munkát. A nevelési feladat nem egy általános elvont feladat. A nevelés elsősorban konkrét jellegű. Amikor a Kar oktatói létszáma nagyobb volt és ehhez képest a hallgatók létszá­ma kisebb, akkor Karunkon mindenki mindenkit ismert, már nem mondhatjuk azt, hogy az egyetemi oktatók a hall­gatókat ismerik. Ez/ azért van, mert nagyon megduzzadt a hallgatók száma. 'Végül felül kell vizsgálni a normát azért is, mert a távlati terv olyan feladatokat hárit a tanszékekre, amelyeket a jelenlegi létszámmal nem lehet megoldani..Komoly probléma az is, hogy van olyan - több - jogtudományi ágazat, ahol nincs alkalmas ember a státuszok betöltésére. Erre jó példa a pénzügyi jog. Pl. nincs megoldva Pécsett a pénzügyi jog tárgyának az oktatása.

Next

/
Thumbnails
Contents