Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)
Rendes ülés, 1958. október 11.
- 7 mégis 4 éven keresztü.1 tanult a hallgató, tehát a középiskolában nyilván jobban ismerték őt, mint ahogyan azt egy 10*15 perces felvételi vizsgából meg lehet állapítani, ahol nem is szaktanár kérdez. Egyetért azzal, hogy a felvételinek intelligencia-vizsgának kellene lenni, de Írásbelire akkor is feltétlenül szükség van. A szóbeli célja a jogi tájékozottság felmérése lenne. Ha a.szűrőrendszer mellett döntenének, úgy még inkább meg lenne a lehetőség arra, hogy a hallgatót a jogi pályára való alkalmassága szempontjából birálják el és ezután kerülne sor annak, eldöntésére, hogy végleg az egyetemen marad-e. < Dr.THEISS EDE egyetemi tanár: helyesli a Dr.EÖrsi Gyula és hr.Vas Tibor professzor elvtársak által mondottakat. Intelligencia-vizsgára lenne szükség, amelynek feltételeit ki kellene dolgozni. Ezenkívül azonban még hz egyetemi oktatás alatt is szükség lenne szűrésre, amely megtörténhetne már az I.félév végén is. így az, államnak és a hallgatóknak is kevesebb- fölösleges költséget jelentene a nem megfelelő hallgatók kiszűrése. Dr.VILÁGrHY MIKLÖS egyetemi tanár: A vita alatt álló kérdés egyike a leglényegesebbeknek az egyetemi munka szempontjából, mert javarészt ettől függ, hogy mennyire tudja ellátni az egyetem az állami apparátust szakképzett jogászokkal. Ez függ az egyetemen folyó munkától, de ezenkívül attól is, milyen ember-anyag áll* rendelkezésre. Az eddigi rendszer - bár mutat bizonyos pozitívumokat - egészében nem kielégítő. Olyan hallgatók, akiknél a felvételi vizsga eredme«#e jóval biztat^ rövid idő alatt a vártnál lényegesen alacsonyabb színvonalat érnek el és ez áll ‘fordítva is. Ez azt bizonyítja, hogy szükség van a felvételi vizsga exaktabbá tételére. A kérdés meglehetősen sok ellentmondást vet fel. Először is a számokat kell figyelembe venni, hányán kívánkoznak az egyetemre ás mennyi jogászra van szükség. Nagyon sok esetben a kivánkozásnak nemcsak a jogi pályához érzett hajlam az alapja, hanem egyéb körülmények, igy pl. a katonai szolgálat elkerülése. A jelentkezők «számát egyeztetni kell az állami szükséglet adataival, ehhez megbízható^adatokra lenne szükség. Kádár elvtárs említette, hogy kísérlet^történik ennek felmérésére. Ennek a munkának bármilyen részeredménye is hozzásegítene ahhoz, hogy a feltételi létszám reálisabban legyen megalapozva. A délelőtti hallgatók 100- 150-es létszáma kielégítő, elhelyezési nehézségek nem mutatkoztak, -inkább csak Budapest viszonylatában. Bizonyta- dan azonban a levelező hallgatók elhelyezkedése. A 300-as, sőt magasabb levelező hallgatói létszám nem szolid. A jelentkezők jelentős részének foglalkozásához nincs szüksége a diplomára és főleg a doktori cim elérése a céljuk, mindezek felmerése után egy abszolút számot kell meghatározni, ás annyi hallgatót felvenni. Bizonytalan maradna azonban, hogy ezek a legjobbak, a legmegfelelőbbk voltak-e. Nagyobb súllyal kell figyelembe venni a felvételnél az érettségi eredményét, még ha-féltételezzük is, hogy a középiskolai osztályzásnál bizonyos liberalizmus érvényesül. Valószínűnek kell tartani, hogy legfeljebb egy osztályzattal gyengébb eredményt ért volna el'a hallgató e liberalizmus nál-
