Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)
Rendes ülés, 1958. október 11.
- 6 Ez a rendszer viszont számos dologi, anyagi nehézséggel járna, mert az első éven 5-400 emberrel kellene foglalkozni. Úgy látszik, hogy egyelőre meg kell maradni a felvételi vizsga rendszere mellett. Ez viszont ne legyen tárgyakhoz kötött, mint eddig, hanem egy un. alkalmassági vizsga. A jelenlegi formák között nem állapítható meg, hogy a hallgató alkalmaö-e a jogi pályára vagy sem. r.HAJDÚ GYULA egyetemi tanár: Helyesli az eddigi rendszer megváltoztatását olymódon, hogy az általános műveltség, előadókészség figyelembe vétele legyen a fő szempont, nem a tárgyakhoz kötött„kérdések, amelyeket előre kibocsátott kérdésjegyzék tartalmaz ás a középiskolai anyagot öleli fel. Dr.MARTÖNREY KAROLY egyetemi tanár: Röviddel ezelőtt a Nép— szabadságban megjelent egy közlemény arról, hogy a Szovjetunióban főiskolai tanárokból álló testület vitatta meg az egyetemi felvétellel kapcsolatos kérdéseket. Nagy segítséget jelentene, ha a vita anyaga rendelkezésre állna, ha nem is teljes egészében, de legalább lényeges kérdéseit illetően. ; ' Dr.EÖRSI GYULA egyetemi tanár: Nem osztja Dr.Beér János processzor elvtárs ellenszenvét az I. éven alkalmazandó szűrő rendszerrel szemben. Ez nem jelentené szükségkép, hogy az I. éven dupla létszámmal kellene számolni, legfeljebb 20 c^-os többlettel. Nem lenne helyes az sem, ha kizárólag az érettségi eredményére biznák, hogy ki kerül az egyetemre, mert az osztályozás különböző mércével történik az egyes iskolákban és nagy különbség van a vidéki és pesti.iskolák színvonala között is. A tanárok sok esetben azért is liberálisak az osztályzásnál, hogy a tanuld számára az egyetemi felvételt biztosítsák. Valamiféle felvételi vizsgára tehát mindenképpen szükség van, de nem olyan módon, hogy egy-egy konkrét történelmi tételről beszéljen a jelölt, mert ez a rendszer nagyon^merev. A középiskolákból érkező ajánlások - ismervén a felvételi rendszert - úgy szólnak, hogy azért javasolják a tanulót a jogi egyetemre, mert magyar irodalomból és történelemből kiváló eredményt ért el. Mennyiben biztositja ez, hogy^az illető alkalmas a jogi pályára? Ezért a jövőben kevésbé ^kötött formák között kellene megoldani a felvételi vizsgát. Egyszerű jogeseteket kellene feltenni és ennek megoldásából megállápitani a jelölt jogérzékét. Ezt a módszert megpróbálták azokkal, akik pl. azzal indokolták a jogi pálya választását, hogy a fiatalkorúak bűnözése ellen akarnak küzdeni stb., és viszonylag jó tapasztalatokat szereztek. E módszerrel az igazságérzet és politikai képzettség is meg- állapitható lenne. A levelező hallgatóknál továbbra is me g kell maradni az általános műveltségüket bizonyító kérdések feltevése mellett.-Dr.YAS TIBOR egyetemi tanár: Egyetért Dr.Eörsi Gyula pro- í'esszor elvtárssal abban, hogy az azonos érettségi eredmények nagyon különböző tudást takarnak, igy nem lehet kizárólag erre támaszkodni a felvételeknél. Voltaképpen paradoxont jelent, hogy két héttel az érettségi vizsga után az egyetemen felülbírálják a középiskolai tanárok osztályzatát, ahol /.
