Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)
Rendes ülés, 1958. október 11.
- 9 -Dr. 7/E LINER AKDOR egyetemi tanár: Kétségtelen, hogy a felvétellel kapcsolatban olyan ellentmondások állanak egymással szemben, amelyeket megoldani nehéz. A betölthető létszámkeret kicsi, a jelentkezők viszont sokan vannak, és ezek közül kell választani. Nemcsak a levelező hallgatók, hanem a délelőtti hallgatók felvételi vizsgái során is megdöbbentő jelenségek voltak. Megkérdezte az egyik hallgatótól, Hallott-e Ehrenburgról? A vizsgázó azt válaszolta rá, hogy angol költő, a másik nem tudta megmutatni a térképen, hogy hol van Magyarország, csak másfél perces keresés után találta meg. E helyzeten kétféleképpen lehet segiteni: A nappali tagozatra jelentkezőktől ne csak az érettségi bizonyitványt kérjék be, hanem az utolsó négy év eredményét tanusitó bi-zonyitványokat. így más képet kapnak egy- egy hallgatóról, annak fejlődéséről, mint ha csak az érettségi bizonyitványt látják. A levelező hallgatóknál részletesebb jellemzést kellene kérni a munkahelyről. Ehhez minisztériumi segitséget kell kérni. Utalt áthallgatok összetételére is. Erre nagyon kell ügyelni. Évek ó- ta elképzelhetetlennek tartja, hogy Magyarországon a jogi karokra ne lehetne megfelelő számú munkás-paraszt gyermekeket verbuválni, A gyakorlat az volt, hogy amig az értelmiségi és egyéb alkalmazotti származásúak kitűnő-, jeles érettségivel jelentkeztek erre a karra, addig a munkás-paraszt származásúak alacsonyabb tanulmányi eredménnyel. Bizonyos javulás tapasztalható, ezt elő kell segiteni. A középiskolában kell elkezdeni azt, hogy ne a spontán szelektálás érvényesüljön. A középiskolai tanulók csak olyan pályára kivannak menni, ahol jól lehet keresni, ezért az orvoskarra sok a jelentkező. Ez x társadalmai szempontból sem helyes. A középiskolák felardata, hogy sokkal j^obban dolgozzanak az egész társadalmat érintő azon a kérdésen, hogy valóban az arra érdemes gyermekeket küldjék az egyetemekre, különösen a munkás-paraszt gyermekeket. Dr.MóRA MIHÁLY egyetemi tanár: Kiemelni az idei felvételeknek jelent os' változását a múlttal szemben, azt, hogy a felvételi bizottságokban professzorok is közreműködtek. A felvételi vizsgán nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Ha a felvételi bizottság tagja átolvassa a hallgató által irt mind a kát dolgozatot, ezzel már bizonyos képet kap róla, de nem mindenkinek van ideje arra, hogy átnézze mind a két dolgozatot. A köznyelvben, csucsbizottságnak nevezett bizottság rész en az érettségi eredmény és a felvételi bizottság értékítélete alapján hozza meg a döntést. A csucsbizottságnak nincsenek közvetlen tapasztalatai a pályázókról, pedig a közvetlen tapasztalat megbizhatótb a közvetettnél. A csucsbizott- ságra szükség van, de a felvételi bizottságok munkáját össze kell hangolni, A felvételi bizottságok rendszerint több pályázót ajánlanak felvételre, mint ahány hely van. -A felvételre ajánlottak közül a csucsbizottság Választja ki a megfelelő számú felvett hallgatót. A felvételi bizottsá// ./•
