Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)
Rendes ülés, 1958. október 11.
- 10 gok elnökei csonkának érzik működésüket, mert nem kapnak ártesitést arról, mi történt a csúcs bizottságban, mi volt a javaslataik eredménye, milyen szempontok tették indokolttá egyesek felvételét, mások:elutasítását. Javasolja, hogy a felvételi bizottságok elnökei a csúcs- bizottság munkájában is vegyenek reszt, ha másként nem ' konzultatív jelleggel. Dr.IJEDVE ISIG-MOKP egyetemi docens: Néhány éve ő is foglalkozik levelező hallgatók feltételével, az összbenyomása ajkban foglalható össze, hogy nagyon nehéz eligazodni abban, hogy az illető pályázó csakugyan érdemes-e az egyetemi tanulmányok folytatására vagy sem. Egyrészt a rendelkezésre álló idő nagyon rövid ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a jelentkező rendelkezik-e a megfelelő intelligenciával, másrészt ahány középiskolából jönnek a hallgatók, annyiféleképpen lehet differenciálni közöttük. Voltak olyan iskolák, amelynek tanulói történelemből többet tudtak, irodalomból kevesebbet, holott egyformák voltak osztályzataik. Ilyen jelenségre a Minisztérium figyelmét fel kell hivni. Algimnáziumot végzettek többet tudnak, a technikumi érettségivel rendelkezőknél.éppen történelemből és irodalomból. Nehéz azonhan kimondani azt, hogy csak gimnáziumi érettségivel fogadunk el hallgatókat, ez a technikumot végzett hallgatók rovására-- menne. A felvételi vizsgák nem nyújtanak megfelelő támpontot arra, hogy előszelektálást tudjunk biztosítani. Az I. és II. évben kiderül, hogy az illetőben van-e olyan tudás, amelyre a későbbiekben számítani lehet. Akinél a kellő tudás a- kár szakmai, akár politikai téren nincs meg, s nem is érdeklődik kellően az egyetemi tanulmányok iránt, az automatikusan le is morzsolódik. A'vizsgáknál az osztályszempontokra figyelemmel kell lenni. L’AUNÉ JENŐ a lektorátus vezetője: A felszólalásokból vala4 mennyien arra a következtetésre jutottunk, hogy rém értünk egyet az érettségi eredménynek a pontozásba való beszámításával. Mint érettségi elnöknek az a tapasztalata, hogy az osztályzatok között egy-egy iskolában is megvannak az eltérések. A középiskolák nem egyforma mértékkel mérő elnököket .kapnak. Egyes elnökök engedékenyebbek, engednek a tanárok kérésének, az ilyen bizottság jobban minősit. ' Javasolja, hogy a felvételi vizsgákon ne számítsák be az érettségi eredményét. Helyesnek tartja Weltner Andor professzor elvtárs javaslatát, hogy az egyebem kérje be a négy év tanulmányi eredményét. A munkás és paraszt származású hallgatók nem érték el azt a pontszámot, ami kívánatos lett volna. Ennek megjavítása érdekében kívánatos lenne, hogy a munkáskerületek iskoláiban fiatal egyetemi oktatók, KISz tag hallgatók az érettségizők előtt megvilágítanák a jogászi pálya jelentőségét. : A Kari tanács tárgyalt az egyetemi felvételi rendszerről, különös figyelemmel arra, hogy a Rektori Tanácsülés ezt már tárgyalásra tűzte.
