Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. március 8.

- 5 Igazat ad Weltner elvtársnak abban, h©&y a meg nea jelenő hallgató minősítése ne elégtelen legyen.

'Dr.Kálnáí MIKLÓS egyetemi tanár: a tanácsülés feladata, hegy észrevételeket tegyen, amelyeket a rektori tanácsülés elé terjesztenek. Tehát itt nem forma szerinti határozatiknak kell születniük, hanem indokolt véleményeknek. Vita alakult ki, hogy a délelőtti, illetőleg levelező hallgatók vizsgaszabályzata azonos legyen-©; e kérdésben az -az álláspont látszik helyesnek, hogy legyen mindkét tagozaton alapjában azonos, egyes eltérések lehetnek. A. csoportrendszer mellett és ellen egyaránt lehet érveket felsorakoztatni. Most olyan a helyzet, hogy fegyelmezési szempontokra tekintettel előnyösebb, ha a csoportok együttműködnek, de nem hagyható .figyelmen kívül, hogy a vizsgára való jelentkezés lehetőségének a megadása az önállóságra nevelésben eredményekhez vezethet. Nyitva kellene hagyni ezt, úgy hegy a kari rendelkezéstől függően átmenetileg vagy időszakonként csoportvizsgáztatást lehessen taritatni.

A klasszifikálás kérdésében az osztályzatok csökkentése mellett hangzottak el vélemények. Azt gondolja, hogy az elbírálásban liberalizmusra hajlamos oktatók ebben az esetben is meg fogják találni a lehetőséget arra, hegy kevéssé felkészült hallgatókat átengedjenek. Racionálisabbnak mutatkozik a négy osztályzat©s rendszer. A termelési gyakorlatokat osztályozni kell. az utóvizsgáéijak felemelése a kari álláspontnak megfelel. A vizsgadij megfelelő illetékösszegben megállapítása fegyelmező erejű lehet. A "ki vizsgáztathat" kérdését feltétlenül tisztázni kell. A súlyozott átlag kérdésében njabb miniszteri rendelkezés van, ami a nyomtatott tanrend után kelt és igy az ellen már nehezebb észrevételt tenni. A tervezet 14.§ /l/ bek.-e is módosításra szorul, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy 3 alkalom helyett 9-szer is vizsgázhat a hallgató.

Nr.WELTNER ANDOR dékánhelyettes: Pótlólag megjegyzést tesz a 7.$-sal kapcsolatban az ösztöndíj szempontjából el tudja fogadni, h@gy a speciálkollégiumok eredménye ne számítson be az átlageredménybe. De valamivel mégis ösztönözni kellene a hallgatókat, hegy a speciális kollégiumokra készüljenek.

A 9.§ /2/ bekezdését kellene alkalmazni nemcsak a gyakorlati f©glalkozásskra, hanem a speciális kollégiumokra is. A vizsgák tekintetében szigorítani kellene a fegyelmet, a pótvizsgák lehetőségét szükebbre kellene korlátozni. Nem látja helyesnek a 17.§ /?./ bekezdését, amely a szigorú bevezetés után mégis lehetőséget ad az utóvizsgára.

Lr.KAEiR MIKLŐS egyetemi tanár: Minél szűkkeblűbb a vizsga- szabályzat , a vizsgalehetőségek tekintetében, annál könnyebben lehet átmenni a vizsgán. Ha több vizsgalehetőség van, akkor jobban rá lehet ^szorítani a hallgatót arra, hogy megtanulja az anyagét, egyébként a vizsgáztató arra törekszik," hogy a hallgatót átsegítse a vizsgán, mert nem tartja méltányosnak a végleges elbuktatást.

Er.YIG-H JÓZSEF egyetemi tanársegéd: a 10.§ /\/ bek. szerint az államvizsgatárgyakból egy napén kell vizsgázni, ami a levelező hallgatok számára igén nagy nehézséget jelentene. Előnyösebbnek tartja a jelenlegi államvizsga rendszert a hall—